Mint ismeretes, a héten a Siemens és a Gazprom közötti csörtének köszönhetően drasztikusan csökkent az Európába érkező földgáz mennyisége az Északi Áramlaton. A vészforgatókönyvek már úgy számolnak, hogy nem lesz elegendő földgáz Európában a télen.
Egyre több nemzetközi elemző szerint Európában az a veszély fenyeget, hogy a téli csúcskereslet idején elfogynak a földgázkészletek, ha Oroszországból az Északi Áramlaton keresztül – ami egy létfontosságú vezeték – teljesen leállnak a szállítások. A legrosszabb forgatókönyv szerint ha a Németországig nyúló vezetéken egy molekula sem érkezik, akkor Európa nem éri el az Európai Unió által megszabott tárolási szintet a fűtési szezon novemberi kezdetéig.
Januárra pedig teljesen elfogynak a készletek.
Ha nem kerül sor a hetedik szankcióra, azaz az orosz gázt nem sújtják büntetőintézkedéssel, akkor is elkerülhetetlennek tűnik, hogy egy bizonyos fokú felhasználói korlátozást kelljen bevezetni – emlékeztetett erre Massimo Di Odoardo, a WoodMac gáz- és LNG-kutatásért felelős alelnöke.
Az orosz állami gázvállalat, a Gazprom az elmúlt napokban csökkentette az olasz, német, francia és osztrák fogyasztói ellátást, ezzel újra teljesen felkavarta az energiapiacokat. Az Északi Áramlaton történő gázszállítással kapcsolatosan a héten kialakult probléma oka mindkét érintett fél szerint más: az oroszok azt mondják, hogy a Siemens által gyártott turbinák javításával kapcsolatos problémák miatt voltak kénytelenek csökkenteni a Balti-tengeren átvezető Északi Áramlat gázvezeték kapacitását. Németország szerint viszont a csökkentés „politikai indíttatású”, és ezzel az oroszoknak csak egy céljuk van, hogy az európai piacokat elbizonytalanítsák.
Ha tartósan alacsony lesz az orosz szállítás, akkor az érdemben akadályozza a nyári tárolók feltöltési időszakát. Pont akkor, amikor a készletek kezdtek volna helyreállni, és úgy nézett ki, hogy az Európai Unió november 1-jéig eléri az általa kitűzött célt, és legalább 80 százalékos töltöttségi szinttel fogja várni a telet.
Nemzetközi elemzők számításai szerint ha az Északi Áramlaton történő szállítás teljesen leáll, akkor az európai tárolók szintje november 1-jén mindössze 59 százalékon fog állni. Ha a vezetéken továbbra is csak a kapacitás 40 százaléka érkezne, akkor a tárolási szint addigra a 67 százalékot fogja elérni. Így a készletek kimerülésének kockázata csak a tél végén jelentkezne. Ha a vezeték visszatér a normál működéshez, akkor viszont lehetséges, hogy a tárolóhelyek november 1-jéig akár 80 százalékra is feltöltődnek.
A lapunk által megkérdezett elemző kicsit árnyalta ezt a kérdést, és felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország a háború alatt is teljesítette a hosszú távú szerződéseit:
A hosszú távú szerződéseit Oroszország feltehetően be fogja tartani. Lehet, hogy most van technikai probléma, de a szerződésekben mennyiségek is meg vannak határozva, és ezeket le kell szállítaniuk
– nyilatkozta lapunk megkeresésre Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője.
Az LNG az év eleje óta döntő szerepet játszik ebben a játszmában, mivel Európa nagy mennyiségben importál ilyen üzemanyagot, elsősorban az Egyesült Államokból. Az LNG beáramlása az év eddigi részében elsősorban a megnövekedett amerikai exportnak köszönhető, és ez továbbra is kulcsszerepet játszik az Oroszországból érkező vezetékes gáz csökkentett mennyiségének ellensúlyozásában. Viszont a megnövekedett LNG beérkezése az importkapacitásokra is felhívta a figyelmet, és rávilágított arra, hogy
az európai piac nem megfelelően diverzifikált, és túl nagy az orosz nyersanyagkitettség.
Így se megfelelő mennyiségű fogadóterminál nem áll jelenleg rendelkezésre, se vezetékes hálózat nincs Európában, ami a nyugatról keletre történő gázszállítást megoldaná.
Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Ukrinform hírügynökség szerint a héten azt mondta, hogy Oroszország megint növelte a gáz árát Európában, és ez azt is bizonyítja, hogy a kontinensnek meg kell tanulnia az orosz gáz nélkül élni. „Azt hiszem, nem véletlen, hogy a gázhelyzet megint romlott Európában, és hogy megint megnőttek az árak. Oroszország ezt szándékosan teszi, és azért korlátozza a szállításokat, hogy lecsapjon az európaiakra” – fogalmazott az ukrán elnök, aki ezt követően hozzátette, hogy
Európának át kell térnie az orosz gáz nélküli életre, meg kell szüntetni ezt a függőséget.
A már hónapok óta tartó energiaár-emelkedésnek két oka van: először a koronavírus-járványból lábadozó gazdaságokban hirtelen megugrott az energiakereslet, amit a kínálati oldalon egyszerűen nem tudtak azonnal kiszolgálni. De már az ősszel kiéleződött az Európai Unió és Oroszország közötti feszültség, mivel a Gazprom csökkentette a gázszállításokat, hogy így helyezzen nyomást az Európai Unióra az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetése miatt – ahogy az egy korábbi összefoglaló cikkünkből kiderül. A végső ütést pedig az vitte be, hogy Moszkva – Európa első számú gázszállítója – megtámadta Ukrajnát.
Noha a héten több országban, köztük még Szlovákiában is csökkentette a szállított gáz mennyiségét a Gazprom, Magyarország a kivételek között van.
Ahogy arról mi is beszámoltunk, pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán jelentette be, hogy a Magyarországra irányuló földgázbeszállítások a szerződések szerint megfelelő mennyiségben, mindenfajta fennakadás vagy zavar nélkül zajlanak:
„Nagyon komoly feszültségek vannak a nemzetközi politikai életben, ezeknek egy részét az energiaellátással kapcsolatos kérdések generálják. Most már sokszor ott tartunk, hogy nem is a beszerzett energia ára a kérdés, hanem az, hogy van-e egyáltalán elég energiaforrás” – adott némi aggodalomra okot a külügyminiszter, majd leszögezte, hogy hazánkba mindenfajta fennakadás nélkül, menetrend szerint érkezik az Oroszországból importált földgáz:
a magyar ellátás döntő többsége Ausztrián és Szerbián keresztül érkezik meg Magyarországra, Ausztria felől naponta 12-14 millió köbméter, Szerbia felől pedig 10 és 16 millió köbméter között érkezik a földgáz. Emellett Szlovákia és Horvátország felől is folyamatos a beszállítás. Jól tettük, hogy szerződést kötöttünk a Gazprommal, ha nem így járunk el, most nagy bajban lennénk. Magyarország földgázellátása továbbra is biztos lábakon áll.
Az Index megkereste a kérdésben az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t, Magyarország egyetlen földgázszállítási rendszerüzemeltetőjét, hogy itthon tapasztalható-e csökkenés a tranzitmennyiségben. Lapunknak úgy fogalmaztak, hogy „az elmúlt napokban a június első két hetére jellemző mennyiséghez hasonló volumenű földgáz érkezett Magyarországra az FGSZ határkeresztező vezetékein keresztül. A szállításokban nem tapasztaltunk számottevő változást, több határponton is folyamatos a beszállítás Magyarországra”.
Sőt itthon különleges a helyzet az EU többi országához képest: ahogy az FGSZ ismertette lapunkkal, „a rendkívüli piaci körülmények dacára az előző év azonos időszakához képest még valamelyest növekedett is a rendszerünkön forgalmazott földgáz mennyisége”.
(Borítókép: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)