Eddig viszonylag kegyes volt az időjárás a hazai cseresznyetermesztőkhöz, mivel az elmúlt két fagykáros évhez képest jó terméskilátásokkal indultak neki a szezonnak. A várakozásaink szerint akár 10-12 ezer tonnás is lehet az idei termés, amit javarészt frisspiacon értékesítenek a termelők – mondta az Index érdeklődésére Kelemen Péter, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeb) ügyvezető igazgatója. Persze elképzelhetőnek tartja, hogy végül valójában ennél kevesebb terem, mivel számos kertész küzd azzal, hogy nincs elég gyümölcsszedő munkása, és ezért lesznek ültetvények, ahol a gyümölcs egy része a fán marad.

Az idén egyébként 3160 hektárról 2855 hektárra zsugorodott az ültetvényterület, de a piacokon nemcsak az árutermelő ültetvényekről származó áru jelenik meg, hanem a kiskertekből szedett is. A hazai termés nagyjából 20-30 százaléka kerül exportpiacokra. Itt viszont nehezítő feltétel a nyugat-európai piacokra való bejutásnál, hogy oda már csak méretre osztályozott terméket lehet értékesíteni, az ehhez szükséges osztályozógépek beszerzése azonban akkora beruházás, aminek a megtérülését nehezíti, hogy a belföldi és a keleti exportpiacok nem hajlandók az osztályozott termék árát megfizetni.

Itthon nem verte szét a termést az eső

A múlt heti komolyabb esőzések inkább a nyugati országrészben és Pest megyében voltak, a főbb hazai termőterületek, mint Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye jelentős részét azonban elkerülték. Ugyan a hazai ültetvényekben az éréskori esőzések nem okoztak olyan nagy károkat, mint ami miatt Görögországban külön segélyalapot hoz létre a kormány – több ezer hektárnyi, szüret előtt lévő ültetvényt elmosó eső és jégeső miatt –, és a belföldi piacok ellátása sem került veszélybe, de azért helyenként okozott minőségromlást az eső, ami kirepedt gyümölcsöket és felpuhult gyümölcshúst eredményezett.

Értékesítési problémákkal inkább a kevésbé modern, nagy, öreg fákból álló ültetvényeket művelő termelők szembesülhetnek, mivel ezek esetében nehezebb a legalább 26 milliméteres nagyságot előállítani. Persze erre megoldás lehet a metszés, öntözés és tápanyagpótlás, de nem minden termelő tud teljes technológiaváltást megfinanszírozni. 

A lassan a feléhez közelítő cseresznyeszezonban a piacra lépési árszinthez képest minőségi, de főleg nagyságkategóriától függően széles sávban szóródnak a termelői árak is, amelyek a mennyiség bővülésével valamelyest csökkentek már. A legalább 26 milliméteres átmérőjű gyümölcsöket még viszonylag jó árban lehet értékesíteni, ez az induláskori árszint 50-60 százalékánál jár most nagyjából, míg a 28 milliméter feletti jó minőségű gyümölcs esetében mindössze 20-30 százalékkal esett vissza a termelői ár – mondta Kelemen Péter. Hozzátette, hogy a fogyasztók persze ettől eltérő árakkal találkozhatnak, de azt az értékesítési csatorna is befolyásolja.

Szavai szerint szedd magad modellben kilogrammonként 1000-1200 forintos árakkal is szembesülhetnek a vásárlók, míg a piacokon, ha termelőktől veszik, jellemzőbb az 1200-1500 forintos ár, és vannak zöldségesek, ahol a minőségi nagy szemű termésért 1500 forintnál többet is elkérhetnek. A kiskereskedelmi láncoknál pedig múlt héten volt példa 1200 forintos lédigcseresznye-akcióra is. 

(Borítókép: Krizsán Csaba / MTI)