Budapesten az ingatlanpiacra hosszú távon pozitívan hatottak azok a beruházások, amelyek könnyebb összeköttetést eredményeztek a metróvonalakkal: erre az egyik legjobb példa a 2014-ben átadott M4-es metró, amely akkor jelentősen megdobta a Kelenföldön található lakások árát. Most viszont a környékre egy olyan kormányzati vasúti fejlesztést terveznek, amely nemcsak hogy visszavehet az itt található ingatlanok értékéből, de akár ki is cserélheti a lakosság összetételét.
Az elmúlt években Újbuda egyik legjelentősebb közlekedési beruházása a M4-es metró volt, amelynek átadása után a kelenföldi ingatlanok értéke 10-20 százalékkal emelkedett meg, pedig 2014-ben még javában zajlott a gazdasági válság – nyilatkozta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője, aki elmondta azt is, hogy bár az elmúlt években Kelenföldön igencsak sokan kerestek, vettek lakást, a XI. kerület ezen részének a népszerűsége csökkenhet.
A Kelenföldi pályaudvar–Hamzsabégi út/Sárbogárdi út–Dombóvári út mellett élőknek ugyanis Damoklész kardjaként lebeg a feje felett a Déli Körvasút-projekt: a vasúti fejlesztés Kelenföldet kötné össze Ferencvárossal, a vasúti forgalom növekedésével járna.
Az NKK Nemzeti Közlekedési Központ Nonprofit Zrt. honlapján található információk szerint a Déli Körvasút kapacitásbővítő beruházásnak az elsődleges célja az, hogy a két kerület között lényegesen sűrűbben járhassanak az elővárosi és a távolsági személyszállító vonatok, és így az ingázók nagyon egyszerűen érhessék el a Kelenföldi pályaudvarról az M3-as metrót.
A beruházását körülvevő érvekről és ellenérvekről ez elmúlt hetekben az Index is folyamatosan beszámolt: azt már tudjuk, hogy az eredeti feltételek mellett nem épülhet meg körvasút, sőt az is köztudott, hogy a fejlesztés ellen kampányoló, a zöldfelületeket és a lakók békéjét féltő civilek időt nyertek, hiszen hivatalból is kötelezték a beruházót, hogy gondolja át a koncepciót, és azt a V0-vasútvonal fényében vágánybővítés nélkül tervezze át. Hogy mi változott ezek után a projekttel, arról legutoljára itt számoltunk be.
Mivel jelenleg a beruházással kapcsolatban pontos konkrétumokat még nem tudni, ezért azt sem lehet egyértelműen megmondani, hogy a vasútfejlesztés pontosan milyen hatással lesz az ingatlanpiacra, azaz még megtippelni sem lehet, hogy pontosan mekkora mértékű értékvesztés következik be a vasút nyomvonalán élő emberek lakásaiban. Ennek ellenére viszont már most érdekes folyamatot indíthat be – véli Balogh László, az ingatlan.com vezető ingatlanpiaci elemzője, aki a mostani tények tükrében ismertette, arra számít,
ha a vasúti fejlesztés elkészül, akkor egyértelmű, hogy a madárcsicsergést a vonatok zakatolása váltja majd fel.
Jelenleg a környéken családosok, illetve olyan emberek élnek, akik több évtizede laknak itt. Ennek a két csoportnak a környék biztonsága és infrastrukturális ellátottsága mellett leginkább a csend és nyugalom volt a döntő, de mivel a vasúti szerelvények folyamatos zakatolása miatt ez megszűnik, így ők a jövőben itt nem fognak ingatlant keresni. A Déli Körvasút-beruházás miatt tehát Újbuda lakosságának összetétele változhat meg. Balogh László szerint a környéken leginkább a fiatalok fognak lakást venni, mert ők azok, akiket a legkevésbé zavar a zaj.
Ezek a vevők viszont az ingatlanok árát joggal tornázhatják le a zajterhelésre hivatkozva, így az ingatlantulajdonosok nem lesznek olyan jó pozícióban, mint mostanság: 2022-ben jelentősen felpörgött az újbudai ingatlanpiac, és az eladási idő olyan rövid idő volt, mint 2019 nyarán.
Jelenleg átlagosan mindössze 51 nap szükséges a sikeres adásvételhez.
A kerületi lakásárak sokak számára túlzóak: itt egy 50-60 négyzetméteres használt panel és tégla építésű lakás kínálati ára 60-65 milliótól indul, egy háromszobás, 66 négyzetméteres, új építésű lakásért pedig 97 milliót kérnek, amely épp az említett vasúti fejlesztés mellett van.
(Borítókép: A főváros látképe a Duna–Ipoly Nemzeti Park Sas-hegy Természetvédelmi Területről a főváros nyugati kapujának számító Őrmezőn létesülő Budapest ONE irodaparkra és a Kelenföldi pályaudvar vágányaira 2021. május 24-én. Fotó: Nagy Zoltán / MTI)