Bár a világ legtöbb kormánya az egyre szigorúbb szabályokkal és adóztatással próbálja visszaszorítani a dohányzást, ez az eszköztár teljesen csődöt mondott a KPMG egy friss felmérése szerint. A jövedéki adó emelése nem tántorítja el az embereket, csak az állami adóbevételek nőnek ennek köszönhetően. Ugyanígy az egyencsomagolások sem hoznak sikert. Más példák hatékonyabbak lehetnek az ártalomcsökkentésre.
Magyarországon utoljára 2021 áprilisában volt jövedékiadó-emelés a dohánytermékek esetében, mivel az Európai Unióban utolsóként Magyarország nem felelt meg az államszövetség által kötelezően előírt minimumszintnek. Januárban viszont további emelést vár el az Európai Bizottság, amire két lépcsőben már készül is a magyar kormány, jelenleg a kiskereskedelmi eladási ár 23 százaléka a teher mértéke (de ennek legalább 39,3 ezer forintnak kell lennie), míg júliustól a kiskerár 23,5 százalékára ugrik a szint (a minimum pedig 40,8 ezer forint lesz).
Majd 2023. januártól 29,5 ezer forintra, az eladási ár 24 százalékára, minimum 41,8 ezer forintra.
Viszont a KPMG friss tanulmánya szerint ez másra nem lesz jó, mint a költségvetési bevételek növelésére. Az emberek a más termékekre kiható infláció mellett sem teszik le a cigarettát.
Magyarország esete nem is példa nélküli, az adatok alapján Európa mintaországa, Franciaország sem teljesít jól a leszokásra való ösztönzésben az adóemelések révén: uniós szinten az egyik legmagasabb terhet alkalmazzák a dohánytermékeknél, míg az egyencsomagolást elsőként vezették be. Ennek ellenére is a dohányzók aránya alig csökkent: az Eurostat adatai szerint továbbra is a lakosság 25 százaléka fogyaszt rendszeresen dohányterméket. Ráadásul az adatok csak a legális termékekre igazak, ugyanis a túladóztatás miatt a cigarettahamisítás olyan lendületet vett, mint sehol máshol az EU-ban, a francia hamis termékek adják a teljes uniós mennyiség kétharmadát.
A tanulmány az EU egészére vetítve kiemeli: az illegális cigarettaforgalom több mint 35 milliárd szál, amelynek az egyharmada nem ellenőrzött, hamis termék. Ezek amellett, hogy csökkentik a tagállami kormányok emelésből várható adóbevételeit, azért is károsak, mert ártalmasabbak az egészségre, mint az ellenőrzött, gyártói termékek. Az ICC Counterfeit Intelligence Bureau (CIB) korábbi vizsgálata szerint ötször több kadmium lehet a hamis termékekben.
A hamis termékek pedig a becslések szerint 10 milliárd eurónyi adóbevétel-csökkenést jelentettek az EU-ban. Csak Franciaországban a 2017-es 13 százalékról 2021-re 29 százalékra nőtt a dohányhamisítványok piaca. Az illegális piac 2021-ben 6,2 milliárd eurónyi elmaradt adóbevételt juttatott a bűnözők kezére a francia állam helyett.
Viszont az Európai Unió – mint írtuk – újabb adóemelésre készül, valamint új termékekre is kivetné a terheket. Az Európai Bizottság jelenleg dolgozik a dohánytermékek európai adóztatásának (és így nagyrészt árképzésének) kereteit meghatározó irányelv felülvizsgálatán, és a javaslat 2022 utolsó negyedévére várható, ebben szerepelne az új javaslat a füstmentes dohány- és nikotintermékekre, például az e-cigarettákra, a hevített dohánytermékekre és a nikotinos tasakokra is kiterjedne.
Azonban a nemzetközi tapasztalatok alapján lehet, hogy az adóztatás miatt több lesz a hamis termék, amelyek ártalmasabbak az egészségre, az új technológiák, tehát a hamisítási módszerek is kevésbé kifinomultak lehetnek, ráadásul az állami költségvetések szempontjából is hátrányos eredménnyel járhat az adóztatás. Valamint maguk a füstmentes dohány- és nikotintermékek Svédországban jelentősen jobb hatást értek el a cigarettás dohányzás visszaszorításában, mint a szigorú adóztatásra építő más országok. Itt a gyerekek megóvása érdekében az értékesítési szabályok drákóiak, de ezek hatékonynak is bizonyultak az ártalomcsökkentésben, mivel kevés fiatal szokik már rá a cigarettázásra a statisztikák szerint.
(Borítókép: Hamisított cigaretták, amelyeket egy illegális csempészhelyen tartott razzia során találtak Belgiumban 2021. augusztus 4-én. Fotó: JOHN THYS / AFP)