Az orosz–ukrán háború, valamint a koronavírus-járvány miatt gyorsuló infláció, az ellátási láncok zavarai – amelyet csak tetéz a szigorú kínai lezárásokra épülő járványkezelési politika – egyre jobban erősítik a globális recessziós félelmeket, vagyis egyre nagyobb a valószínűsége az ipari termelés és a fogyasztás visszaesésének. Ez pedig kihatott az olajpiacokra: szerdán a kőolaj ára már második napja csökkent jelentősen.

Az áresés csütörtökön is elindult: a West Texas Intermediate csütörtökön 102 dollár felé süllyedt, majd nagyjából 105,75 dolláros hordónkénti árra korrigált. Az amerikai irányadó árfolyam június 8. óta több mint 13 százalékot veszített, mivel a világgazdasági lassulást egyre valószínűbbnek tartják az elemzők. 

A Brent-nyersolaj határidős jegyzése 38 centtel, azaz 0,3 százalékkal 112,12 dollárra emelkedett délben, miután reggel 108,04 dollárig esett. Vagyis az európai irányadó ár magasabban maradt, de nem azért, mert itt kevésbé tartanak valószínűnek egy recessziót, hanem mert az orosz olaj hiánya miatt még egy ideig keresleti piacra van kilátás.

A nyersolaj legutóbbi kilengéseit a piaci volatilitást fokozó, újbóli likviditási zavar kísérte. A főbb határidős kontraktusok iránti érdeklődés 2015 óta a legalacsonyabb szintre esett az elmúlt napokban.

Az elmúlt két hétben az olajárak gyorsan bebukták korábbi nyereségeiket az eddig volatilis negyedévben, mivel a befektetők megpróbálják felmérni a világgazdaság pályáját és a nyersanyagokra gyakorolt hatását. A Citigroup és a Deutsche Bank szerint ötven százalék az esélye annak, hogy a világgazdaság recesszióba kerül – írja a Bloomberg.

A nagybankok körében továbbra sincs egyetértés az olaj kilátásait illetően: a Goldman Sachs Group keddi jegyzetében azt írta, hogy a kereslet még mindig a kínálat előtt jár, de a Citi úgy látja, hogy a nyersolaj árfolyama az idei és a rákövetkező években is csökkenhet.

(Borítókép: A Brent Alpha olajfúró platformja. Fotó: Ian Forsyth / Getty Images)