A munkabérek átlaga elképesztő mértékben emelkedik. Eközben a szürkén foglalkoztató, a dolgozóikat minimálbéren vagy garantált bérminimumon bejelentő vállalkozásoknál sok dolgozó bére vélhetően csak papíron emelkedett. A bruttó jövedelmek átlaga 507 500, mediánértéke pedig 396 800 forint volt áprilisban. Előbbi 15,2 százalékkal, utóbbi pedig 14,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A jövedelmek átlaga áprilisban nettó 349 700, mediánja pedig 267 800 forintot jelentett, ami az átlag és a medián között egyáltalán nem elhanyagolható, havi nettó 81 900 forintos különbséget jelent.
Az egy évvel ezelőtti adathoz képest 2022 áprilisában a várakozásokat felülmúló mértékben, 15,2 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér, miközben a rendszeres bruttó átlagkereset 14,1 százalékkal emelkedett, 2018 óta pedig összesen 54,4 százalékot emelkedtek a rendszeres bérek.
A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében a bruttó átlagkereset áprilisban 507 500 forint volt, míg a nettó átlagkereset 349 700 forintot tett ki. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset közfoglalkoztatás nélkül áprilisban 518 500 forint volt
– tette közzé a KSH.
A kedvezmények nélkül számított nettó átlagbér szintén 15,2 százalékkal nőtt, az erőteljes inflációs alapfolyamatok ellenére a nettó reálbérek növekedése áprilisban 5,2 százalék volt. A bérdinamika alapfolyamatait meghatározó és így a monetáris politika szempontjából is kiemelt mutatószám, a rendszeres bérek növekedése éves alapon a márciusi 15,5 százalék után áprilisban 14,1 százalék volt. Áprilisban a keresetek a versenyszférában éves alapon 13,9 százalékkal, míg a közszférában a nem rendszeres béreknek köszönhetően éves alapon 33,8 százalékkal emelkedtek. A januártól évenként kiugró mértékben növekvő orvosi bérek, illetve más szektorok ütemezett, jelentős mértékű béremelései a költségvetési szektorban továbbra is érdemben támogatják a bérdinamikát. A nemzetgazdaságban alkalmazásban állók teljes létszáma éves alapon 3,3 százalékkal emelkedett, és így már látványosan meghaladja a pandémia előtti mindenkori csúcsot.
A foglalkoztatottak általános helyzetét jobban bemutató mediánadatok természetesen az átlagbérhez képest rosszabb képet festenek.
A bruttó jövedelem mediánértéke 14 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, így 385 700 forintot tett ki áprilisban. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 267 800 forintot tett ki, 15,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
A várakozásokat meghaladva folytatódott az idei bérnövekedési ütem a minimálbér-emelések teljes bérskálát feljebb toló hatásának köszönhetően, továbbá a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt érdemi béremelésre kényszerülnek a munkaadók. A januártól 200 ezer forintra emelkedő minimálbér és a 260 ezer forintra emelkedő garantált bérminimum miatt, illetve a 4 százalékkal csökkenő szociális hozzájárulási adó segítségével a teljes bérskála érdemben feljebb tolódik, és a KSH várakozása szerint az idei bérnövekedési ütem 16 százalék körül alakulhat.
A bérköltségek látványos növekedése, illetve az energia- és alapanyagárak emelkedése tovább erősítheti a vállalatok áremelési szándékát, amit a KSH szerint a láthatóan továbbra is erős kereslet miatt könnyen meg is tehetnek. Az erős áremelési és béremelési dinamikának – bár ez utóbbi havi alapon már nem gyorsult egyelőre – köszönhetően egyre közelebb kerülhet a gazdaság a klasszikus ár-bér spirálhoz, ha a várakozások tartósan ezen a szinten ragadnak be, és az árazási, illetve bérkövetelési igényeket folyamatosan ehhez igazítják a szereplők. Ezeknek a várakozásoknak a tartóssá válását jelenleg a gazdaságok moderált hűtésével világszerte igyekeznek megakadályozni a jegybankok, és megpróbálják megtalálni azt az egyensúlyi pontot, ahol ezt még recesszió okozása nélkül meg tudják tenni.
Az erőteljes alapfolyamatoknak és az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremeléseknek köszönhetően még a várható erőteljes inflációt figyelembe véve is 5 százalék feletti éves nettó reálbér-növekedés lehet 2022-ben, ami továbbra is fogyasztásélénkítő erővel bír, fogyasztási oldalról támaszt adva a GDP-nek. Ágazati bontásban áprilisban átlag feletti volt a bérnövekedés az építőiparban, a logisztikában, a vendéglátásban, a pénzügyi szektorban, az egészségügyben és a szociális ellátásban, míg láthatóan átlag alatti volt a feldolgozóiparban, az energiaszektorban, az adminisztratív szolgáltatások területén és a közigazgatásban.
(Borítókép: Hentesárut készítenek egy húsfeldolgozó üzemben 2022. június 14-én. Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)