Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, válaszul a nyugati államok soha nem látott szankciókat élesítettek. Ennek következménye, hogy teljesen felborult a világkereskedelem. Európa pedig most szembesült azzal, hogy mennyire függ az orosz nyersanyagoktól, és ez nemcsak a fosszilis tüzelőanyagokra igaz, hanem az atomenergiára is.
Olyan mértékű az orosz nyersanyagkitettsége Európának, hogy egyszerűen elképzelhetetlen, hogy a jövőben ne kelljen valamilyen megoldást találni a diverzifikálásra. Az ukrajnai konfliktus okán bevezetett nyugati szankciók során vált egyértelművé, hogy a kontinens rövid pórázon van, de Európa ha fogcsikorgatva is, de elkezdett leválni Oroszországról.
Először a szénre, majd később a tengeren érkező nyersolajra és olajtermékekre teljes körű embargót fogadtak el a tagállamok. Összességében az Európai Uniós tagállamok pedig elfogadtak egy tervet, amelynek értelmében az év végére kétharmadával csökkentik az orosz földgáztól való függőséget, továbbá 2027 végére azt tervezik, hogy az összes orosz fosszilis nyersanyagot teljes körűen kivezetik.
Viszont a büntetőintézkedésekből eddig látványosan kimaradt a Roszatom, és az orosz atomenergia.
Ezt az energiaforrást még Joe Biden amerikai elnök sem említette, amikor az orosz olaj-, földgáz- és szénimport amerikai tilalmáról beszélt. A General Electric (GE) és a Siemens továbbra is szoros kapcsolatban dolgozik együtt az orosz állami atomenergetikai óriással.
Bár az utóbbi vállalat nemrégiben azt nyilatkozta, hogy elítéli Oroszország ukrajnai háborúját, és leállította „minden új üzletét” Oroszországban, de a Roszatommal már megkezdett nukleáris projektek esetében tett vállalásait betartja, és nem gördít elé ezek elé akadályt. Az orosz atomenergia-ipari cég erősen jelen van a globális energiaellátásban, mind a nukleáris technológiák szállítójaként, mind a nukleáris üzemanyagellátás terén, úgy tűnik, hogy ebből a szektorból száműzhetetlen.
Az Európai Unióban tizenhárom tagország alkalmaz atomerőműveket, ezek a megtermelt villamos energia 26 százalékát adják.
Az orosz nukleáris erő messze túlmutat minden határon. A világon 2021-ben üzemelő 439 atomreaktorból 38 Oroszországban volt, és további 42 orosz atomreaktor-technológiával készült. Ezentúl 15 építés alatt álló reaktor épül orosz technológiával. Oroszország birtokolta 2020-ban a világ teljes urándúsító infrastruktúrájának 40 százalékát – derül ki a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának tanulmányából.
A fűtőanyag-ellátás terén pedig Oroszország az uránnak is az egyik legnagyobb forrása: Európa a nyersanyag mintegy 20 százalékát is tőlük szerzi be. Az Egyesült Államok pedig 16 százalékot Oroszországból, további 30 százalékát pedig Moszkva két partnerétől, Kazahsztántól és Üzbegisztántól importál. Tehát Moszkva kifejezetten jelentős beszállítója ebben a szektorban az Egyesült Államoknak, és az elmúlt évtizedekben több fűtőelemet exportált, mint bármely más jelentős szállító.
Finnország viszont korábban bejelentette, hogy kiszáll a Roszatommal közösen tervezett reaktor-projektjéből. Május 2-án a finn vezetésű Fennovoima konzorcium közölte, hogy az ukrajnai háború miatti késedelem és megnövekedett kockázatokra hivatkozva elállt a Roszatommal kötött szerződéstől.
Viszont a Framatome francia nukleáris konglomerátum eddig elutasította a Roszatommal való együttműködés megszüntetését. A két cég 2021 decemberében jelentett be, egy „stratégiai együttműködést” a nukleáris üzemanyag és technológiák fejlesztésére irányuló erőfeszítések bővítésére. Bár több mint ezer nyugati cég felfüggesztette vagy megszüntette tevékenységét Oroszországban, a Framatome nem csatlakozott hozzájuk.
Amennyiben az lenne a politikai döntés, hogy ez is a szankciós listára kerül, a Columbia Egyetem szerint az biztos, hogy újra kéne rendezni az ellátási láncokat. Szerintük rövid távon a piac valószínűleg a meglévő nyugati konverziós létesítmények alacsony kihasználtsági szintjét közelebb hozná a névleges kapacitásukhoz. Ez a működő reaktorok számára drágább üzemanyagot eredményezne.
Az amerikai Westinghouse vállalat még májusban megerősítette, hogy gyors jóváhagyást kért az uniós kormányoktól egy olyan helyettesítő technológiára, amely a volt kommunista országok és Finnország szovjet tervezésű reaktoraiban is működne.
Ezzel kapcsolatosan Aszódi Attila a BME Természettudományi Kar (BME TTK) dékánja lapunknak úgy nyilatkozott, hogy „a Westinghouse egy mérnökiroda, nem egy akkora nagy technológia szállítócég, mint a Rosatom vagy a Framatome. A piacon lévő blokkja nem rossz, de számos dologban nem felelt meg azoknak a követelményeknek, amelyeket a Paks 2 projektben a tulajdonos támasztott a szállítóval szemben”. További vizsgálatok tárgya, hogy mennyire kompatibilis, vagy mennyiben felelne meg a termékük Paks 2 követelményeinek.
„Minden reaktor más és más. Sok esetben más standardok alapján, más műszaki megoldásokkal tervezik és építik meg őket. Ahogy egy KIA-motort biztosan nem lehet beszerelni egy Mercedes kocsiba, ezek az erőművek ugyanígy nem kompatibilisek egymással. Ugyanakkor tudni kell, hogy az oroszok atomerőmű-építési projektjeiben – nemcsak a külföldiekben, az oroszországiakban is – a Framatome a reaktor-irányítástechnikával, más fontos komponensekkel folyamatosan részt vett, részt vesz. Tehát egy orosz erőműben számos nyugati komponens van” – nyilatkozta lapunknak Aszódi Attila. Szerinte Paks 2 szempontjából fontos említeni, hogy az Framatome-irányítástechnikával, valamint GE- és Alstom-turbinával kell, hogy megvalósuljon ahhoz, hogy teljesíteni tudja a követelményeket.
Tehát számos más nyugati beszállító is szükséges a Paks 2 megépítéséhez.
Magyarország álláspontja a Roszatommal kapcsolatosan végig változatlan volt, és töretlenül kiáll a Paks 2 beruházás mellett. A 2022-es új kormány megalakulása óta már közvetlenül Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter égisze alatt. Szijjártó Péter többször elmondta, hogy a magyar Országos Atomenergia Hivatal vizsgálja a Roszatom által benyújtott engedélykérelmeket, és amint ezeket jóváhagyják, elkezdődnek a kivitelezési munkálatok.
A projekt júniusban újabb mérföldkövéhez érkezett azzal, hogy megkapta az Országos Atomenergia Hivataltól az úgynevezett talajszilárdítási engedélyt. Ennek értelmében a kormány továbbra is tartja azt a célkitűzését, hogy 2030-ra a Paksi Atomerőmű új blokkjai működésbe lépjenek – emelte ki korábban Szijjártó Péter.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2016. január 25-én. Fotó: Mikhail Svetlov/Getty Images)