Katar olyan feltételekhez kíván ragaszkodni, amelyek az Európai Unió országainak két évtizedes kötelezettséget jelentene a cseppfolyósított földgáz vásárlására. Ez jelentősen bonyolítja a blokk terveit, miszerint nullára akarja csökkenteni az orosz üzemanyagtól való függőségét.
A Perzsa-öböl menti állam a világ egyik legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-, azaz LNG-exportőre. Most azt követeli, hogy az uniós országok hosszú távú szerződéseket írjanak vele alá. A kiszivárgott információk szerint az uniós országok azt mondják: rövidebb időtartamra szeretnék megkötni a szerződéseket, hogy el tudják érni a klímavédelmi célokat.
A közelmúltban kötött, 20 éves amerikai LNG-szállításról szóló német megállapodás feltehetőleg megerősítette Katar szándékait abban, hogy a hosszú távú szerződéseket keresztülvigye az alkudozásai során. Az európaiak azonban azzal érvelnek, hogy a katari ajánlatok túl statikusak, és vevőként kevés lehetőséget kapnak a kínálat átirányítására, ellentétben az amerikai szerződésekkel, ahol erre kifejezetten van lehetőség.
Az import időtartamáról szóló tárgyalások március óta megrekedtek
– a Bloombergnek nyilatkozó források szerint. Se a német pénzügyminisztérium, se az állami irányítás alatt álló Qatar Energy és az LNG-létesítményeket üzemeltető Qatargas nem reagált azonnal a megkeresésekre.
Az európai országok (élükön Németországgal) eddig ellenálltak a katari nyomásnak, mert attól tartanak, hogy a szerződések feltétele miatt továbbra is importálniuk kell a fosszilis tüzelőanyagot, még úgy is, ha a régió a kibocsátás korlátozására törekszik. Viszont, ha üzlet nem jön létre, tehát Katar nem enged, akkor az veszélyezteti Európa azon képességét, hogy diverzifikálja az ellátást, és érdemben el lehessen szakadni Oroszországtól a gázellátás terén. Európa versenyt fut az idővel, hogy alternatívát találjon az eddig Oroszországból érkező fosszilis tüzelőanyagok pótlására.
Ebben a versenyben a Katarból származó cseppfolyósított földgáz behozatala kulcsfontosságú részlet lehet. Hiszen Kataron és az Egyesült Államokon kívül kevés más LNG-exportőr van, aki jelentősen növelné a kínálatot az elkövetkezendő évtizedben. Ugyanakkor az európai LNG-kereslet 2030-ig a tervek szerint nőni fog, Katarnak pedig szüksége van arra, hogy bebiztosítsa a jövőbeli szükségleteiket, és ezzel alá tudja támasztani impozáns tervét, miszerint a világ egyik legnagyobb LNG-szállítója legyen.
A Németország és az Egyesült Államok által nemrégiben aláírt, 20 évre szóló megállapodás nagyon rugalmas feltételeket tartalmaz, és lehetővé teszi, hogy a szállítmányokat kisebb díj ellenében átirányítsák vagy akár le is mondják. A nemzetközi szakértők szerint ezek a feltételek hasznosnak bizonyulhatnak, ha a jövőben a német gázkereslet csökken az energetikai átállás közepette. Hiszen a gáz tisztább energiaforrás, mint a szén vagy az olaj, de az iparág még mindig jelentős szén- és metánkibocsátásért felelős.
Az amerikai szerződésekkel ellentétben Katar általában nem teszi lehetővé, hogy a vevők a szállítmányt más kikötőkbe küldjék. A katari energiaügyi miniszter, Szaád ál-Káabi kedden azt mondta: az országa és Németország közötti tárgyalásokon még mindig „sok a morgás”, tehát egyelőre úgy tűnik, hogy az álláspontok nem közelednek egymáshoz.
Robert Habeck német gazdasági miniszter márciusban Katarba látogatott. Több állami vezető tisztségviselővel is találkozott annak érdekében, hogy a berlini gázellátás és annak diverzifikációja megvalósuljon.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2019. november 5-én. Fotó: Mikhail Svetlov / Getty Images)