Az elmúlt időszak a kamatemelésekről szólt a világ fejlett gazdaságaiban: kedden a Magyar Nemzeti Bank 185 pontot húzott az alapkamatra, míg június 15-én 28 éve nem látott emelést hajtott végre az amerikai Federal Reserve is, de emelt Svájc, ahol még negatív tartományban voltak a kamatok, vagy Norvégia, ahol ez szinte elképzelhetetlennek tűnt. 

Mindennek hátterében a világszerte gyorsuló vagy éppen magas szinten stagnáló infláció áll. A kamatemelésekkel a jegybankok lényegében hűteni próbálják a gazdaságot, vagyis drágább lesz a hitelezés, de a megtakarításokra is kedvezően hathat egy ilyen lépés, vagyis összességében csökken a fogyasztás. 

Most annyiban vannak nehéz helyzetben a központi bankok, hogy nem elég likviditást kivonni a piacokról, mert alapanyaghiány sújtja a termelő szektorokat, megdrágult a szállítmányozás, valamint az orosz–ukrán háború csak felerősítette az energiaárak emelkedését. Vagyis viszonylag kis ráhatása van a jegybankoknak a drágulásra, viszont közben a lakosság a koronavírus-járvány miatt vagy sok megtakarítást halmozott fel, vagy az állami költségvetésekből kapott támogatásokat, ami miatt intenzív a fogyasztás.

Loretta Mester, a clevelandi Federal Reserve elnöke szerdán kijelentette, hogy ha a gazdasági feltételek változatlanok maradnak, amikor az amerikai jegybank júliusban összeül, hogy döntsön a következő monetáris politikai lépésről, akkor 75 bázispontos kamatemelést fog szorgalmazni.

Mester – a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság szavazati joggal rendelkező tagja – elmondta, hogy a júliusi ülésen valószínűleg vita lesz a tanács döntéshozói között arról, hogy 50 vagy 75 bázispontos emelést válasszanak-e.

„Ha a feltételek pontosan olyanok lennének július közepén, mint ma, akkor a 75 pontos emelés mellett érvelnék, mert nem láttam olyan számokat az inflációs oldalon, amilyeneket látnom kellene ahhoz, hogy úgy gondoljam, hogy visszatérhetünk az 50 pontos emeléshez” – mondta a CNBC-nek.

Loretta Mester elmondta, hogy az ülést megelőzően a következő hetekben értékelni fogja a keresleti és kínálati feltételeket, hogy meghatározza a monetáris politika szigorításának preferált útját.

A FOMC egyes tagjainak várakozásait összegző elemzések szerint a Fed irányadó kamatlába az év végére 3,44 százalékra emelkedik a jelenlegi 1,5-1,75 százalékos célsávról.

„Úgy gondolom, hogy a kamatlábak 3-3,5%-ig történő emelése nagyon fontos, és hogy ezt gyorsan és következetesen tegyük, ahogy haladunk előre, így ez után a pont után szerintem nagyobb a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy meddig kell elmennünk az infláció visszafogása érdekében” – mondta Mester.

Az amerikai piacok kedden zuhantak, miután a fogyasztói bizalmi index kiábrándító adatot közölt, amely 98,7-es értéket mutatott a Dow Jones konszenzusos 100-as becslésével szemben, ami tovább fokozta a befektetők aggodalmát a lassuló gazdasági növekedés és az agresszív monetáris politikai szigorítás potenciálisan súlyosbodó hatása miatt.

Ha a Federal Reserve erre az útra lépne, vagyis 75 pontos lépést hajtanak végre, akkor ismét elindulhat egy hullám, hogy szigorítson a többi nagybank is. Akár a Magyar Nemzeti Bank is újra lépéskényszerbe kerülhet.

(Borítókép: Smith Collection / Gado / Getty Images)