Harmincnyolc éven belül klímasemlegessé akar válni az észak-atlanti szövetség. Az elképzelés szerint már 2030-ra 45 százalékkal csökkentené a katonai és civil tevékenysége által kibocsátott üvegházhatású gázokat.
Klímasemlegesség elérését tervezi 2050-re az észak-atlanti szövetség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedden Madridban, a szervezet állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójához kapcsolódó nyilvános fórumon.
Az ismertetett elképzelés szerint a célt két szakaszban valósítaná meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezete; a katonai és civil tevékenysége által kibocsátott üvegházhatású gázokat 2030-ra, a jelenlegihez képest 45 százalékkal mérsékelné, majd újabb húsz év alatt csökkentené nullára.
Jens Stoltenberg hangsúlyozta a szövetség felelősségét a klímaváltozással kapcsolatban, és a célkitűzés elérésében döntőnek nevezte a fosszilis tüzelőanyagok használatának elhagyását. Mint mondta, a jelenleg zajló technológiai forradalomnak köszönhetően a jövő katonai járművei nem függnek majd fosszilis energiaforrásoktól.
A NATO-főtitkár kitért arra, hogy az ukrajnai háború megmutatta, milyen veszélye van „a túlzott függésnek egy tekintélyelvű rezsim nyersanyagaitól”. Szavai szerint Oroszország a kényszer fegyvereként használja az energiahordozókat, ezért szükséges mielőbb megszüntetni az orosz földgáz- és kőolajfüggőséget. A forrásokat és a beszállítókat is diverzifikálni kell – tette hozzá.
Jens Stoltenberg kitért arra, hogy a madridi csúcstalálkozón elfogadandó új stratégiai koncepcióban a szövetségesek rögzíteni kívánják: a klímaváltozás korunk egyik kihívása, mivel a szélsőséges időjárás konfliktusok okozója is egyben – írta az MTI.