Hogy látja a folyamatokat Magyarországon az üzemanyagár-sapka bevezetése óta?

Novemberben, amikor bejelentették a hatósági árakat, akkor 80 dollár környékén volt az árfolyama a Brent-típusú olajnak. Most 120 dollárnál van és ugyanúgy 480 forinton áll a hatósági ár. Ez egyértelműen mutatja, hogy fenntarthatatlan a jelenlegi rendszer, hiszen a pénzügyi folyamatokkal teljesen ellentétes irányba megy. Áruhiány fog előbb vagy utóbb kialakulni, hiszen senki nem tud veszteséggel termelni, illetve kereskedni. Tehát a hatósági áraknak nagyon nagy a kockázatuk. 

Ráadásul jelenleg egyetlenegy ellátó van Magyarországon, a Mol. A százhalombattai finomító 100 százalékos kapacitáson megy. Bármikor, bármi történhet vele, és akkor összeomlik az ellátásunk, cérnavékonyan függ az ellátás ettől.

Már a környező országokban is  vannak finomítói kapacitási problémák, vagy akár teljes leállások is. Egyedül maradt ellátóként a Mol, ami egy óriási rizikófaktor. Egyetlenegy finomítónak kell fedeznie most az egész piacot, ha ott valami történik, akkor megáll az élet.

Most az a legnagyobb veszély, hogy a finomítóval történhet valami?

Igen, de további veszélyeket is látok még. Az egyik a hatósági ár, mivel a szabadpiacon ilyen árhoz kapcsolódó nyersolajat nem lehet most beszerezni, ha most mondjuk máshonnan kellene beszerezni üzemanyagot is, akkor azt nem tudnánk 480 forint alatt megvásárolni a szabadpiacról. A másik probléma az ukrajnai csővezetékes ellátása. Az orosz Ural kőolaj nagy része a Barátság kőolajvezetéken érkezik Magyarországra, ami most egy háborús övezeten fut keresztül, ahol bármikor történhet valami technikai probléma. Onnantól kezdve megszakad az ország kőolajellátása. Szerintem mindenképpen el kellene szakadni az ársapkától.

Kilencvennapos stratégiai üzemanyagkészletünk van, ha a finomító nem működne valamilyen okból, akkor ez a készlet áll rendelkezésre. A mostani hatósági áron pedig nem lehet beszerezni a szabadpiacról üzemanyagot.

Óriási hiány és válság alakulhat ki Magyarországon.

Tehát akkor most azonnal ki kellene vezetni a hatósági árakat?

Nem. Mindenképpen ütemesen kéne ezt kivezetni. Most októberig van meghosszabbítva a hatósági ár. Azt gondolom, hogy a július egy horrorisztikus fogyasztási hónap lesz. Ha az üzemanyag-felhasználást nézem, akkor ez a hónap mindig a legerősebb Magyarországon. Elindul az aratási szezon, megkezdődnek a szabadságok, és ráadásul egy nagyon jelentős tranzitország vagyunk. Tehát úgy kell készülni, hogy nagyon jelentős lesz az üzemanyag-felhasználás idén júliusban is. Kíváncsi vagyok, hogy a magyar ellátás hogy fogja tudni most győzni.

Ez egy piaci törvény: ha valamit áron alul kell eladni, akkor ezt a valamit senki nem akarja majd eladni. Szerintem az ársapkát 2-3 hónap alatt szépen ki lehetne vezetni, ha a költségvetés lemond a plusz áfabevételéről, az nagyjából 80 forintot jelent literenként az ársapkás és piaci ár közötti áfatartalomban.

Akkor júliusban el fog dőlni minden?

A július egy nagyon komoly próbatétel lesz. Azt gondolom, hogy nagyon forró nyár elé nézünk. Kiderül, hogy a százhalombattai finomító bírja-e ezt a terhelést, illetve hogy mekkora üzemanyagigények lesznek.

Az igaz, hogy most százával vannak ellátási nehézségek a benzinkutakon?

Igen. Ezek nemcsak kis benzinkutak, hanem ebben a Mol és a nemzetközi hálózatok is érintettek. Ma jelenleg az a jellemző, hogy 5 és 50 liter között korlátozva vannak a megvehető mennyiségek.

Ebből az látszik, hogy a piacgazdaság működik tehát, ami nem piacszerű, azt senki nem akarja forgalmazni.

Másrészt Magyarországon olyan, mintha nem lenne holnap, mert mindenki autózik jobbra-balra. Amikor 370 forint volt az üzemanyag, akkor mindenki azt mondta, hogy ha 400 fölé mennek az árak, akkor leteszi az autóját. Végül ennek az ellenkezője lett az igaz.

Ha elengedné a kormány az árakat és a piac a valós árral találkozna, akkor  Ön szerint  letennék az autókat az emberek?

Biztos vagyok benne, hogy ezzel csökkenne a felhasználás. Az emberek akkor tudatosak, ha a pénztárcájukon keresztül is érzik az árakat. Mindenki végiggondolná utána az alternatív közlekedési formákat. Egyébként szerintem most az olaj- és földgázkorszakból át fogunk lépni a megújuló energiaforrásokra.

Átalakuló Európa

Hogy látja, hogyan fog alakulni Európában maga az energiaszektor?

Minden válság egy lehetőség. Én azt gondoltam, hogy nem akartuk, de az orosz–ukrán háború felgyorsított folyamatokat. Egyértelműen látszik, hogy az európai gazdaság és a nagy európai államok le fognak szakadni a fosszilis energiákról. Tehát ez azt jelenti, hogy kivezetik a szént, a földgázt és a kőolajat. Az atom az még egy kérdés lehet a továbbiakban, amiben még lehetnek alternatív lehetőségek.

Ami most biztosan látszik, hogy a megújuló energiaszektorba nagyon dinamikus elmozdulások vannak. Alapvetően egy szélerőmű létesítése korábban négy évbe telt, most egy éven belül megvannak az engedélyek Németországban, ahol óriási mértékben termelnek energiát a szél- és szolár erőművekből, de a fejlesztések Európa-szerte minden régióban dinamikusak és gyorsak.

Ez az egész azt fogja szerintem jelenteni, hogy az energiaellátás területén az országok függetlenedni fognak,

ami most egy történelmi lehetőség Magyarország számára is.

Óriási lehetőségek vannak itthon a geotermikus, a biomassza és a vízi energiaforrásokban, ami ad egyfajta zsinóráramot, tehát egy folytonosságot, ezek mindig elérhető energiaforrások lennének. Szélenergiában valóban egy kicsit gyengébbek vagyunk, de annál erősebbek napenergiában, aminek a besugárzása 20 százalékkal nagyobb nálunk, mint Németországban.

Ha most itt ülne egy szkeptikusabb ember a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatosan, azt mondaná, hogy az energiatárolás még nincs megoldva.

Tárolás területén a zöldhidrogén és akkumulátortechnológiák állnak rendelkezésre. Számtalan új megoldás van, és a korábbiakhoz képest óriási előrelépések történtek ebben a kérdésben, a költségek is egyre jobban csökkennek. Az atomenergiával – ha az összköltséget vizsgáljuk –, akkor az a baj, hogy az egyik legdrágább energiatermelő lehetőség, főleg, ha az ez egész folyamatot nézzük. Ma összességében annyit fejlődtek a megújuló energiaforrások, hogy szerintem a költségeket is figyelembe véve a leghatékonyabbak. Magyarországnak számtalan lehetősége van ebben, és minél decentralizáltabb – azaz diverzifikáltabb – az ellátásunk, annál jobb.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)