A világ délkeleti részén különösen nagy jelentőséggel bír a turisztikai szektor, így ott több szempontból még jobban érezhető volt a Kínából kitörő világjárvány pusztítása. Most, hogy a koronavírus miatti korlátozások enyhülnek, újra növekedni kezdett a forgalom, de a légitársaságoknak nehezükre esik kellő tempóban visszaállítani kapacitásaikat, pedig fontos lenne a biztos bevétel ahhoz, hogy Délkelet-Ázsia talpra állhasson.
Több mint két év lezárás után végre javulni látszik a turisztikai helyzet a Kína és Ausztrália közé eső térségben – írta meg a CNBC. A Cirium repülésiadat-elemző cég szerint a régió főbb gazdaságaiban a repülőjáratok hirtelen megugrottak, és lassan közeledhetnek a 2019-es szinthez. Idén eddig Thaiföld, Malajzia és Szingapúr a legnépszerűbb úti cél.
A régióban utóbbi irányába kelt el idén a legtöbb repülőjegyet, a foglalások a januári 2019-es szint mintegy harminc százalékáról június közepére 48 százalékra emelkedtek. A Fülöp-szigeteken szintén erőteljes emelkedés volt tapasztalható, ott a január eleji húsz százalék körüliről június közepére majdnem elérték a negyven százalékot.
Nem véletlen, hogy nagy bizakodásra engednek okot ezek a számok, hiszen Az ENSZ Turisztikai Világszervezetének adatai szerint a turizmus kulcsfontosságú pénztermelő tényező Délkelet-Ázsia számára, ahol
a nemzetközi látogatók száma a 2009-es 63 millióról 2019-re 139 millióra, azaz több mint kétszeresére nőtt.
Az Ázsiai Fejlesztési Bank 2022 májusában közzétett jelentése szerint Vietnámban, Szingapúrban és Malajziában a bruttó hazai termék mintegy tíz százalékáért lett felelős, Thaiföldön, Kambodzsában és a Fülöp-szigeteken pedig a GDP 20-25 százaléka is lehet.
Ehhez képest, míg Európában és Észak-Amerikában csak viszonylag rövid időkre állt le teljesen a turizmus, addig Délkelet-Ázsiában gyakran még belföldön is komoly utazási korlátozások voltak hatályban. A térségben a felszállás előtti tesztelési kötelezettséget csak idén tavasszal kezdték feloldani, de mostanra az itt található országok többségében megszűnt a szigorú szabályozás.
Az újranyitással újabb tendenciák is érkeztek. Egy a lap által megszólaltatott szingapúri turisztikai cég vezetője, Stanley Foo elmondta, hogy nemcsak negyedével nőtt a foglalások száma, de az érkezők jellemzően tovább maradnak és többet is költenek el náluk.
Míg korábban a tipikus nyaralók fejenként kétezer dollárt (jelenlegi árfolyamon 760 ezer forintot) költöttek összesen, addig mostanra jellemzően ennek a dupláját vagy akár a tripláját is elköltik, nagy részben azért is, mert nem ritka, hogy valaki tíznapos utat tervez. Foo ezt revánsturizmusnak nevezi, szerinte az utazni vágyók eleget spóroltak az elmúlt két év alatt, így most kevesebbet aggódnak a költségek miatt.
Elmondása szerint az érdeklődésük is változott, a cége által vezetett túrák mostanában sokkal inkább a külvárosi környezetre fókuszálnak, a szingapúriak hétköznapi életét, az utcán tajcsiző helyieket mutatják be. Ugyan a világ minden tájáról érkeznek emberek Szingapúrba, jelenleg a legtöbb látogató a közvetlen térségből érkezik, holott korábban a kínai turisták dominálták a piacot, akik számára továbbra is erősen korlátozott országuk nem létfontosságú elhagyása.
A pandémia kirobbanása előtt a Kínából érkező látogatók mintegy harminc százalékát tették ki a térségbe érkezőknek, mivel nem látni, hogy az ország mikor áll le a teljes karanténozásra épülő járványkezelési stratégiájával, az ő visszatérésükkel egyelőre nem számolhatnak a délkelet-ázsiai államok. Ezenkívül az is aggasztó a helyi turisztikának, hogy a térségbe működő légitársaságok közel sem tudják régi formájukat hozni.
Míg a nyugati világban a légitársaságok kapacitása mostanra 88-90 százalékosan működik gondtalanul, addig Délkelet-Ázsiában a pandémia előtti állapotok mindössze 66 százalékát tudják ellátni. Mivel egész Ázsia turisztikája a nemzetközi látogatóktól és különösképpen Kínától függ, a fellendülés nagyban elmarad a többi kontinensétől, mondta John Grant, az OAG utazási adatokkal foglalkozó vállalat vezető elemzője.
A korlátozott kapacitás mellett hamarosan gondot jelenthetnek a növekvő repjegyárak is, bár Grant, Foohoz hasonlóan úgy látja, egyelőre elég pénzt spóroltak meg az emberek, hogy ne zavartassák magukat a magasabb árakkal. A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség adatai szerint júniusra a repülőgép-üzemanyag ára 128 százalékkal nőtt az egy évvel ezelőttihez képest, ennek pedig az utasok fizetik meg az árát.
Szerinte azonban az infláció hatása a hétköznapi kiadásokra, hamar kijózaníthatja az utazni vágyókat, különösen a Délkelet-Ázsiához hasonló feltörekvő gazdaságokban, ahol a dollárral szemben könnyebben elértéktelenednek a helyi valuták. Ugyan jogosan remélhetnék, hogy az jegyárak normalizálódnak a régi légi forgalmi kapacitás elérésével, a társaságok egyelőre komoly munkaerőhiánnyal találták szemben maguk.
A világjárvány hatására a légitársaságok komoly leépítéseket végeztek, de sokan a bérek miatt maguk is otthagyták reptéri munkájukat. Az Aviation Benefits Beyond Borders légi közlekedési szövetség számai szerint 2021 végére felére csökkent a szektorban dolgozók száma, 87,7 millióról 43,8 millióra csökkent a szektorban betöltött munkahelyek száma.
Ugyan az európaihoz hasonló káoszt elkerülendő több régiós légitársaság is dolgozik a munkaerő felvételén, Mayur Patel, az OAG Japánért és az ázsiai–csendes-óceáni térségért felelős regionális értékesítési igazgatója szerint nem lesz könnyű dolguk, bonyolult a helyzet.
Malajziában például április vége és május eleje között a járatok tíz százaléka késett, és több légitársaság azzal szembesül, hogy hiába küldenének több járatot, a repülőtereken egyszerűen nincs elég dolgozó a le- és felszállási résidők kiszolgálásához. Patel szerint a legtöbb reptér valóban azt tervezi, hogy visszaállítja a kapacitásokat, de a kínai korlátozások miatt még mindig nagyon bizonytalan a helyzet, és sok múlhat az időzítésen.
(Borítókép: Brent Lewin / Bloomberg / Getty Images)