Mivel a termelői árakba és ezt követően a fogyasztói árakba még nem épültek be az előállításiköltség-emelkedések, a közeli jövőben még kitarthat az élelmiszerek drágulása. A következő hónapokban is két számjegyű lesz a drágulás üteme, az árstop ellenére is. Jövőre aggasztóan alakul a GDP, az infláció és a reálbér-növekedés is.
Messze nem állt meg az infláció gyorsulása, sőt az év második felében 14 százalék feletti pénzromlási ütemet vár a Magyar Nemzeti Bank – derült ki a jegybank friss inflációs jelentésének ismertetésekor. Baksay Gergely, az MNB közgazdasági elemzésekért és versenyképességért felelős ügyvezető igazgatója szerint ez is hozzájárult ahhoz, hogy a legutóbbi inflációs prognózisukban szereplő éves szinten legfeljebb 9,8 százalékos szintet most 11–12,6 százalékra emelték. Várakozásaik szerint jövőre is gyors marad az áremelkedés üteme, 6,8–9,2 százalék közötti lesz, és nem is tér vissza a 4,5 százalékos jegybanki inflációs toleranciasávba 2023 végéig, a 3 százalékos célt pedig csak valamikor 2024 közepén érheti el.
A következő hónapokban egyértelműen az infláció gyorsulását várja az MNB, mivel a nyersanyag-, energia- és egyéb költségek emelkedése még nem állt meg – bár előbbiek már tetőzésközeli szinten vannak a jegybank várakozásai szerint –, ezek épphogy csak elkezdtek beépülni a termelői, majd ezt követően a fogyasztói árakba. Számításaik szerint a kormányzati intézkedések 2022-ben 4,3, jövőre pedig 0,7 százalékponttal mérséklik az inflációt, azonban a forgalmi jellegű különadók is beépülnek majd az árakba, és épphogy gyorsítják a pénzromlás ütemét.
Kérdésre válaszolva közölte, hogy az árstopok ellenére a nyári hónapokban a szokottól eltérően nem várható, hogy lassuljon az élelmiszerárak emelkedése, várakozásaik szerint 20 százalék körüli drágulás lesz. Baksay Gergely úgy látja, hogy azért jelentősebb mértékű Magyarországon az élelmiszerek árának emelkedése a környező országokhoz képest még az árstopok ellenére is, mert termelékenységi, hatékonysági problémák vannak az élelmiszeriparban. Ugyanakkor a jegybank szerint a rezsicsökkentés, az üzemanyagárstop és a hatósági élelmiszerárak is hozzájárulnak ahhoz, hogy régiós összevetésben azért a teljes infláció alacsonyabb, mint a környező országokban.
Az infláció tetőzését az őszi hónapokra várja az MNB, azonban ennek időpontját erőteljesen befolyásolja majd, hogy valójában mikor és hogyan vezeti ki a kormány a most szeptember 30-ig élő élelmiszer- és üzemanyagárstopokat. Hangsúlyozottan nincs erről közelebbi információjuk, de technikai felvetésként a prognózis készítésekor azzal számoltak, hogy ezeket a kormányzati intézkedéseket 9 hónapra elnyújtva vezeti majd ki a kormány, vagyis 2023 első felében még valamekkora szintű árstop lesz. A lakossági energiaárakra vonatkozó rezsicsökkentéssel azonban egészen 2024-ig számoltak az elemzők a prognózis készítésekor, igaz, szerintük akkor a különadók hatása már nem terheli a gazdaságot.
Az idei év első felében a vártnál magasabb béremelések és a választások előtti kormányzati támogatások, valamint részben az áremelések okán 2023-ról előrehozott tervek miatt elsősorban a belföldi fogyasztás volt a gazdasági növekedés motorja.
Ezt segítheti az idei 5 százalékos reáljövedelem-növekedés, amely azonban jövőre szinte észrevehetetlen szintre, 0,8–2 százalékra esik vissza.
Korábban még a 3,7 százalékos növekedést sem látta elérhetetlennek a jegybank, szóval itt is jelentős romlást vár.
A második negyedév végén azért már látszott, hogy kismértékben ez elkezdett visszaesni, és erre számít az év második felében is az alapkamat-emelési sorozattal épp ezt elérni szándékozó jegybank. Prognózisuk szerint 2022-ben 4,5–5,5 százalékkal, jövőre azonban többek között a kormányzati megszorítások és beruházások, illetve a lakossági fogyasztás visszafogása, valamint a globális inflációs kockázatok és növekedés lassulása miatt már csak 2–3 százalékkal nőhet a GDP. Ez utóbbi várakozás szintén rosszabb, mint amivel még a tavaszi előrejelzésben számoltak.
A jegybank értékelése szerint idén és jövőre is teljesülhetnek a költségvetési hiány alakulásáról megfogalmazott kormányzati célok. A folyó fizetési mérleg hiánya viszont idén akár a GDP 6,5 százalékát is elérheti – korábban maximum 5,3 százalék volt a prognózis –, mivel a fogyasztás jelentős része importból származik. A beruházási ráta idén és jövőre is magas lesz, a jövőbeni növekedést megalapozó 25 százalékos szint felett marad a gazdaság lassulása ellenére is az MNB szerint.
(Borítókép: Spencer Platt/Getty Images)