„Kazahsztán kész szénhidrogén-potenciálját felhasználva stabilizálni a helyzetet a globális és európai piacokon” – idézte hivatala a kazah államfőt, aki a nap folyamán Charles Michellel, az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnökével folytatott telefonbeszélgetést.

Tokajev szerint Kazahsztán egyfajta ütközőzónát alkothat, amely kiegyenlítheti az energiaelosztást kelet és nyugat, illetve észak és dél között. A kazah elnök ezzel összefüggésben szorgalmazta, hogy az EU alternatív szállítási folyosókat építsen ki, egyebek között a Kaszpi-tengeren.

Az ásványkincsekben gazdag, kemény kézzel vezetett Kazahsztán tagja az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Uniónak és a szovjet utódállamok egy részét tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB). Utóbbi katonai alakulatokkal támogatta a helyi vezetést az év elején, hogy úrrá tudjon lenni az országban kitört zavargásokon. Mindemellett Kazahsztánban aggályok is vannak Moszkva erős befolyásával szemben, sokan például orosz területi igényektől tartanak az ázsiai ország északi részén. Kazahsztán például nem állt ki egyértelműen Oroszország mellett az ukrajnai hadművelet kérdésében. A szentpétervári nemzetközi gazdasági fórumon pedig Tokajev kijelentette, hogy nem fogja elismerni a kelet-ukrajnai szakadár területek függetlenségét.

Újabb csapás jön Putyintól?

Mint arról korábban beszámoltunk, Oroszország folyamatosan keményíti gazdasági válaszlépéseit. Most az európai cseppfolyósított földgázt vették célkeresztbe. Azt szeretnék, hogy a vezetékes tranzithoz hasonlóan az LNG-szállítmányokért is rubelben fizessenek a barátságtalan országok listáján lévő államok.

Mint ismeretes, korábban az orosz állami vállalat azt követelte, hogy a „barátságtalan országok” rubelben fizessenek a gázért. Később az Európai Bizottság az uniós országokkal megosztott egy frissített iránymutatást. Ebben megerősítette korábbi tanácsát, miszerint az uniós szankciók nem akadályozzák meg a vállalatokat abban, hogy számlát nyissanak egy kijelölt banknál, de arra a szerződés szerinti devizában kell utalni, így nem sértik meg a szankciót akkor sem, ha utána rubelre váltják a tranzakcióban szereplő összeget.

Ezt követően több európai gázvásárló nyitott számlát a Gazprombanknál, ezzel megduplázva azoknak az ügyfeleknek a számát, akik Vlagyimir Putyin elnök követelésének megfelelően rubelben készülnek fizetni az orosz gázért. Sok piaci szereplő azután kezdte meg a bankszámlanyitást, hogy Moszkva kizárta Bulgáriát és Lengyelországot a gázszállításokból.