A cégvezetők több mint hetven százaléka szerint komoly gondjuk lesz a nemfizetéssel, ahogy az infláció elszállása által okozott nehézségekkel is.
Az európai cégek nagyjából fele szerint rosszabb gazdasági állapotban van a cégük, mint a vírusválság előtt, és csak 23 százalék gondolja magát erősebbnek – derült ki az Intrum 2022-es Európai fizetési jelentéséből (EPR). A 29 európai országban 11 007 vállalattal 2022. január 14. és április 12. között végezték a pénzügyi működésükkel kapcsolatos felmérést, tehát már az orosz–ukrán háború első benyomásait is rögzíti.
Az újabb válság, az infláció növekedése elbizonytalanította a piaci szereplőket, akik úgy érzik, nincsenek megfelelően felkészülve a problémák kezelésére
– mondta a cég közleménye szerint Deszpot Károly, az Intrum Magyarország CMS igazgatója az eredményeket ismertetve.
Az infláció növekedése a válaszadók 51 százaléka szerint rontja a növekedési esélyeket, 55 százalék szerint emellett feszültséget okoz a munkavállalókkal is a béremelési igények miatt. A válaszadók
58 százaléka szerint a gyorsuló ütemű pénzromlás rossz hatással van a fizetőképességre is, miután az emelkedő árak miatt nehezebb lesz határidőben kiegyenlíteni a beszállítók számláit.
Tízből hat vállalat óvatosabb lesz a finanszírozási és a kiadási tervek készítésekor az infláció és a kamatok növekedési üteme miatt. A válaszadók ugyanilyen arányban panaszkodnak arra, hogy cégükben nincs meg a kellő szakértelem, hogy az infláció által okozott kihívásokkal szembenézzenek.
Észtországban küzdenek A LEGMAGASABB INFLÁCIÓVAL AZ EURÓÖVEZETBEN, részben amiatt, mert korábban az energiaárak 38 százalékkal emelkedtek.
Azóta az ország bejelentette az orosz energiahordozóktól való teljes függetlenedést is, vagyis a helyzet tovább súlyosbodhatott. Az észt vállalkozások 67 százaléka állította, hogy szervezete nem rendelkezik a megfelelő szakértelemmel ahhoz, hogy sikeresen kezelje az áremelkedések hatásait. A balti államokban egyébként is az átlagosnál nagyobb számú vállalkozás számolt be arról, hogy gyengébb a helyzete, mint a világjárvány előtt. Ez az arány Litvániában a legmagasabb, ahol a vállalkozások kétharmada mondja azt, hogy ma kedvezőtlenebb helyzetben van, mint a pandémiát megelőzően.
A járvány által okozott válságból a magyar cégek saját bevallásuk szerint az európai átlagnál erősebben kerültek ki: 36 százalék szemben az átlagos 23 százalékkal. A magukat rosszabb helyzetben lévőnek gondoló magyar cégek aránya mindeközben 44 százalékos, vagyis öt százalékponttal kisebb az európai átlagnál.
A magyar vállalkozások bizakodása a térségben is egyedülálló. A régióban a legkedvezőtlenebbnek a bolgár vállalkozások látják saját helyzetüket, ahol erősebbnek a cégek 16, gyengébbnek viszont 46 százaléka érzi magát. Szlovákiában a magát erősebbnek mondó cégek aránya 26 százalék volt, ennél magasabb arányt Boszniában mértek, 31 százalékot, de ez sem éri el a magyar mutatót.
A hazai válaszadók 47 százaléka mondta azt, hogy megfelelő forrásokat szerez vagy szerzett a növekedés biztosítására, míg az európai átlag ezzel szemben 39 százalékos volt – tette hozzá Deszpot Károly. Az Intrum Magyarország CMS igazgatója ugyanakkor megjegyezte: ennek ellenére a magyar cégvezetők jobban aggódnak amiatt, hogy a magas infláció és a kamatemelések fizetési problémákat okozhatnak az ügyfeleiknél. A magyar válaszadók hetven százaléka úgy vélte: az árak növekedése hatással lesz ügyfeleinek fizetőképességére a következő tizenkét hónapban – míg 62 százalék szerint a kamatemelések okoznak ilyen problémát.