Történelmi léptékű aszály van idén Nagy István agrárminiszter szerint. Az agrárbiztosítások díjtámogatását már megemelték, további segítségért lobbizik a tárca.
Az egyhetes hőségriadó és a légköri aszály megtette a hatását: amíg a múlt hét elején, közepén a búzaaratás országosan is nagyobb léptékű megindulásakor még csak 230 ezer hektárra jelentettek aszálykárt a gazdák, ez az Agrárminisztérium szerdai közleménye szerint június legvégére már háromszázezer hektárra ugrott fel.
Ez a háromszorosa a korábbi évek hasonló időszakáig megtett bejelentéseknek
– hívta fel a figyelmet Nagy István agrárminiszter.
Mivel azonban az aszály által leginkább sújtott területek továbbra sem kaptak érdemi csapadékot, az érkező hidegfront pedig legfeljebb a növények leveleit is leszárító légköri aszályon enyhíthet, minden bizonnyal tovább emelkedik a bejelentett területek nagysága, valamint a terméshozam- és jövedelemkiesés.
A miniszter szerint a gazdáknak a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer nyújthat segítséget. Ezen belül az agrárkárenyhítési alap – amelynek forrásait a termelők és az állam közösen, egyenlő arányban biztosítja – és a díjtámogatott agrárbiztosítások a népszerűbbek egyelőre a termelők körében.
„Most történelmi léptékű aszály sújt bennünket, így már szinte biztosan kijelenthető, hogy a gazdálkodói károk mértéke meg fogja haladni az alap nagyságrendileg 12,5 milliárd forintos keretét” – emelte ki a miniszter. Épp ezért a tárca a végleges és jogos kárigények összegzését követően
kezdeményezi, hogy a kormány pótlólagos forrással egészítse ki a kárenyhítési alap felülről nyitott keretét.
Ez ugyan majd csak jövőre jelent tényleges pénzügyi segítséget a termelőknek, de azért fontos lehet a tavaszi munkák előtt, hogy a mostani bevételkiesést kompenzálják. A szabályok szerint ugyanis az idei év összes kárigényét a gazdálkodási év után, az év végéig beadott gazdálkodói igénylések alapján lehet összesíteni, a kárenyhítési alap feltöltéséről a következő év februárjában dönthet a kormány.
Ennél hamarabb juthatnak pénzhez azok, akik aszálykárra kötöttek biztosítást állami díjtámogatással vagy piaci alapon. Akkor ugyanis a bejelentést követő 15 nap alatt megejtett helyszíni szemlét és a hozamcsökkenés mértékének felmérését követően utalja a pénzt a biztosító. Nagy István szerint
öt év alatt több mint háromszorosára, tízezer fölé nőtt azoknak a gazdálkodóknak a száma, akik a kormányzat által támogatott díjjal kötöttek aszálykárra biztosítást.
Az így lefedett terület nagysága tavaly már meghaladta a hatszázezer hektárt. A miniszter szerint további segítséget jelenthet, hogy idén a megemelkedett igényekre tekintettel többletpénzt biztosít a tárca a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz, így lehetővé válik az aszályhoz kapcsolódó biztosítási díj 65 százalékának kifizetése támogatásként a gazdálkodók számára.
Emiatt több mint 14 milliárd forintra emelik az erre fordítható vidékfejlesztési források összegét.
Annak érdekében, hogy ez a támogatás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az agrárminiszter arra szólítja fel a biztosító társaságokat, hogy a termelők aszálykárait a megkötött biztosítások alapján a lehető legteljesebb mértékben és leggördülékenyebben térítsék meg.
(Borítókép: Pelsőczy Csaba / AM)