Egy hónap alatt 1,5 százalékkal nőtt az infláció, ennél gyorsabb drágulásra utoljára 1998-ban volt példa. Éves alapon pedig szintén rég látott mértékben, 11,7 százalékkal nőtt az árindex. A nyugdíjasárindex éves alapon 11,8 százalékkal emelkedett. Az elemzők szerint árstopok nélkül 20 százalék lett volna a júniusi infláció.
Miután hónapok óta gyorsul az infláció, elég széles sávban szóródtak az elemzői várakozások – de átlagosan 11,5 százalékot vártak, az MNB pedig inkább 11-12 százalék közti sávot prognosztizált, azonban még így is tudott meglepetést okozni a Központi Statisztikai Hivatal:
11,7 százalékos fogyasztói árindex-növekedést mért júniusban az előző év azonos időszakához képest, míg májushoz képest az árstopok ellenére is 1,5 százalékos volt az átlagos fogyasztói áremelkedés.
Az éves maginfláció 13,8 százalékos volt, ami továbbra is szokatlan, hogy a maginfláció mértéke meghaladja az átlagos szintet. A nyugdíjasok bánatára az ő fogyasztói kosaruk alapján számított
nyugdíjas fogyasztói árindex 11,8 százalékkal emelkedett 2021 júniusához képest, míg 2022 májusához képest 1,5 százalékkal.
Az éves inflációs mutató a májusihoz képest 1,0 százalékponttal, a maginfláció 1,6 százalékponttal emelkedett.
Bár mint tudjuk, az átlag sok mindent elfed, a szubjektív érzékelés az egyéni fogyasztói szokások mentén eléggé eltérő lehet. A KSH szerint az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább.
Tavaly júniushoz képest az élelmiszerek ára 22,1 százalékkal emelkedett. Ezen belül legjelentősebben
Átlag alatti mértékben, 11,3 százalékkal nőtt a sertéshús ára, a csokoládé, kakaó 6,5, a cukor 5,7 százalékkal került többe. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 7,3, ezen belül a szeszes italok 9,5 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 12,4, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 20,1, a szobabútorokért 19,7, a használt személygépkocsikért 17,6, az új személygépkocsikért 12,0 százalékkal kellett többet fizetni. A lakásjavító és -karbantartó cikkek ára 29,6, az állateledeleké 27,0, a testápolási cikkeké 14,8, a járműüzemanyagoké 11,2százalékkal lett magasabb.
A szolgáltatások díja 5,6százalékkal emelkedett, ezen belül a taxi 26,1, a lakásjavítás és -karbantartás 20,6, a járműjavítás és -karbantartás 15,6, az üdülési szolgáltatás 10,5százalékkal került többe.
A fogyasztói árak átlagosan 1,5 százalékkal emelkedtek 2022 májusához képest. Az élelmiszerek 2,9 százalékkal drágultak, ezen belül a margarin 12,7, a rizs 6,6, a sajt 5,9, a tejtermékek 5,1, a baromfihús 4,7, a péksütemények 4,0, a száraztészta 3,7, a tej 3,6, az alkoholmentes üdítőitalok 3,3, a házon kívüli étkezés 3,1, a kenyér 2,0 százalékkal került többe. Az idényáras élelmiszerek ára 1,0 százalékkal csökkent.
A tartós fogyasztási cikkek ára 1,4 százalékkal nőtt, ezen belül a konyhai és egyéb bútorok 2,9, a szobabútorok 2,4, a használt személygépkocsik 2,2 százalékkal drágultak. A szeszes italok, dohányáruk ára, valamint a szolgáltatásoké egyaránt 0,8 százalékkal nőtt, ez utóbbin belül az üdülési szolgáltatásokért 8,8, a taxiért 3,7, a sport- és múzeumi belépőkért 3,0 százalékkal kellett többet fizetni.
2022. január–júniusban az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 9,4, a nyugdíjas háztartások körében 9,2 százalékkal emelkedtek.
Kétoldali tüdőgyulladás, leginkább ezzel írható le a jegybank helyzete: az infláció tetőzésének várható időpontja egyre inkább kitolódik, és a forint gyengülése is felgyorsult – jelentette ki Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója a friss inflációs számokat. Szerinte az adatok is ezt erősítették tovább, hiszen míg egy hónapja 12 százalék körül várták a pénzromlás tetőzését, ma már 13,1 százalék körüli inflációs csúcsot prognosztizálnak, és azt is csak szeptemberben. A jegybank legfrissebb legyezőábrája alapján azonban még ez is optimistának bizonyulhat. Úgy vélik, decemberben 12,2 százalékon zárhatjuk az évet.
A júniusra vonatkozó, mindent magában foglaló inflációs mutató a várakozásunkat (11,9 százalék) némiképp alulmúlva 11,7 százalék lett. Az infláció további gyorsulását várjuk a következő hónapokra, főleg a pszichológiai hatások és a forintgyengülés következtében folytatódó átárazások miatt – mondta Kiss Péter. Meglátása szerint a jelenlegi inflációs pálya mellett politikai öngyilkosság lenne az ársapkák elengedése, így nem számít arra, hogy a következő év második negyedévénél előbb eltörölné őket a kormány. 2023-ban éves átlagos 7,6 százalékos, míg decemberben 4,6 százalékos fogyasztói árindexszel számolnak, tehát jövőre is egész évben a jegybanki célsáv felett tartózkodhat az infláció. Ez tartósan magasan tartott alapkamatot jelent a következő másfél évben.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a maginfláció messze várakozásokon felül emelkedett, ami egyértelmű jele az erősödő árnyomásnak. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós és egyéb fogyasztási cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta. Arra számít, hogy
a következő hónapokban az átárazások és adóemelések miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a 20 százalékot.
A részletes adatok szerint ugyanis tavaly júniushoz képest a tej ára 24,9 százalékkal, az étolajé ára 10,1, a liszté 19,8, a cukoré 5,7 százalékkal emelkedett – és ez csak az októberi árkorlátozások szintjéig – az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabban lennének az árak. Ahogyan az üzemanyagok esetében is: a 480 forintos ársapkáig számítva éves alapon 11,2 százalékos volt a drágulás.
Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapoktól bázishatások miatt már az infláció mérséklődése várható.
Ezért a vártnál jóval nagyobb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások miatt érdemben, 11,3 százalékra emelik az idei átlagos inflációs várakozásukat, ami jövőre 7,1 százalékra mérséklődhet.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője szintén a maginfláció jelentős emelkedésére hívta fel a figyelmet. Szerinte mivel az alapfolyamatokat jelző maginflációs mutató 2,0 százalékkal emelkedett áprilishoz képest, így éves alapon 13,8 százalékkal nőtt az index értéke, ami az árdinamika tartósságát mutatja. A trendmutató 1998-ban volt hasonló szinten.
Az árstopok és hatósági árak fenntartása mellett is biztossá vált a kétszámjegyű éves átlagos fogyasztói árindex 2022-ben.
Becslésünk szerint nélkülük 20 százalék körül lehetett a júniusi mutató
– mondta az elemző. Ebben jelentős a szerepe van a magas világpiaci benzinárnak és a forint rendkívül gyenge szintjének. Ugyanakkor hazánkban nemcsak kínálati oldalról erős árnyomás, hanem a keresletin is: az év eleji fiskális transzfereknek és a jelentős bérkiáramlásnak köszönhetően szárnyal a fogyasztás, ami tovább fűti az árkiigazításokat.
A kilátásokat illetően nem csökkent a bizonytalanság: kérdéses az árlimitek sorsa, melyek októberig történő meghosszabbítása a megemelkedett inflációs periódus elnyújtását eredményezi. A várakozások stagnálhattak az elmúlt időszakban, ugyanakkor a felmérések szerint a megkérdezett gazdasági szereplők többsége még tervez átárazást az elkövetkezendő hónapokban. Emellett egyre több érintett vállalat jelenti be a szektorális különadók áthárítását, ami hamarosan a fogyasztói árakban is látszódhat.
Az árdinamika rövidtávú megfékezéséhez elengedhetetlen lenne a forint erősítése, mivel az idei év első harmadában az áremelkedés döntő többsége importáltan érkezett hozzánk és ez rövid távon is igaz lesz. Ezzel együtt az egy éve megkezdett kamatemelési ciklus ellenére jelenleg 14-15 százalékkal gyengébb szinteken áll a magyar deviza euróval szemben, míg az amerikai dollárral összevetésben ez már 30 százalék az egy évvel ezelőttihez képest. Nagy János arra számít, hogy legkorábban jövő év végén térhet vissza a toleranciasávba az árindex és az inflációs cél elérése várhatóan csak 2024-ben következhet be.
(Borítókép: Bodnár Boglárka / MTI)