Az infláció segített júniusban a költségvetésen, ahogy a lakossági költekezés is, jelentősen növelték ugyanis a bevételeket.
Június végéig az államháztartás központi alrendszere 2892,3 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a központi költségvetés 3040,7 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 175,2 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 26,8 milliárd forintos hiányt értek el – adta hírül gyorstájékoztatójában a Pénzügyminisztérium. Májushoz képest a központi alrendszer hiánya 155 milliárd forinttal nőtt, míg a központi költségvetés 161 milliárd forinttal volt nagyobb mínuszban. De emelkedett az elkülönített állami pénzalapok többlete is, mivel májusban még csak 150,6 milliárd volt, igaz, a tb-alapok hiánya is bőven megugrott a korábbi nyolcmilliárdról 26,8 milliárdra.
Az mindenesetre tény, hogy jelentősen lelassult a hiány növekedési üteme, a korábbi évek júniusi áht-adataival összevetve nyolc éve nem volt ennyire jó az egyenleg. Igaz, ez már csak szépségtapasz azt követően, hogy májusra sikerült elkölteni a költségvetési törvényben 2022-re tervezett, 3152,6 milliárd forintos hiány 83 százalékát. Egyes számítások szerint az első hat hónapban sikerült elérni az egész éves pénzforgalmi hiánycél 91,7 százalékát.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a költségvetés kiadási oldalán a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek júniusban is meghaladták az egy évvel korábbi kifizetéseket például az év eleji, ötszázalékos nyugdíjemelés miatt. Nyugellátásokra 2360,6 milliárd forintot, a gyógyító-megelőző ellátásra 1073,9 milliárd forintot fordított a kormány június végéig.
A hiánynövekedés ütemét ugyanakkor részben az is fékezhette, hogy májusban lezárult a családi adókedvezmény második körös kiutalási szakasza, és a kormányzati osztogatás befejeződésével ez már nem terhelte kiadási oldalon a költségvetést. A bevételi oldalon azonban nagyon is megjelent ennek hatása a lakossági költekezés – vásárlás és üzemanyag-fogyasztás –, valamint a bérek adóterhein keresztül. A PM közleménye külön ki is emeli, hogy június végéig az előző év azonos időszakához képest 13,5 százalékkal magasabban teljesültek az adó- és járulékbevételek.
Ugyancsak meghaladták az egy évvel korábbi teljesítést a költségvetési szervek bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint az uniós programok bevételei is. Emellett vélhetően tényleg kevesebbet is költött az állam, az inflációhoz kötött kiadások, például az újabb nyugdíjemelés az év második felében esedékesek.
A kérdés már csak az, hogy mire fordítja majd a költségvetés növekvő bevételeit a kormány; jelentkező mindenesetre lenne rá bőven. Kezdve a júliusi nyugdíjkiegészítés kifizetésétől az állami alkalmazottak béremelési követelésein, a vízellátás biztosításához szükséges kiegészítő támogatást kérő vízműcégeken át a rezsicsökkentés forintárfolyam miatt végképp elszálló finanszírozási igényéig bezárólag.
A Pénzügyminisztérium ismét nyomatékosította, hogy bár Magyarország stabilitásának megőrzése, a rezsicsökkentés, a családtámogatások, a nyugdíjak és a teljes foglalkoztatottság védelme a célja, mindezek mellett kiemelten fontos a fegyelmezett költségvetési politika fenntartása is. Ennek érdekében a kormány továbbra is tartja az idei évre tervezett, 4,9 százalékos költségvetési hiánycélt, és folytatja az államadósság csökkentését, amit a tavasszal Brüsszelbe küldött konvergenciaprogramban a GDP 76,1 százalékára lőtt be év végére elérendő célként. A közlemény szerint az Országgyűlés előtt lévő 2023-as költségvetési törvényjavaslatban még ennél is alacsonyabb szám szerepel,
a kabinet célja, hogy jövő év végére a GDP 73,8 százalékára faragja le az államadósságot és 3,5 százalékra a költségvetés GDP-arányos hiánycélját.
Több makroelemző szerint azonban épp itt lenne az ideje teljesen újraírni, de legalábbis elhalasztani a jövő évi költségvetés tervezetét, mivel szinte minden fontosabb sarokszám, amelyhez igazítva tervezhették, megváltozott az elmúlt hetekben. A Portfoliónak Török Zoltán, a Raiffeisen, illetve Virovácz Péter, az ING makroelemzője is úgy nyilatkozott, hogy erre azért lenne szükség, mert az abban szereplőnél gyengébb gazdasági növekedés, magasabb infláció, rosszabb folyó fizetési mérleg, magasabb költségvetési hiány, magasabb forint–euró-árfolyam, magasabb kamat- és hozamkörnyezet és az emiatt nagyobb kamatkiadások várhatóan nagyobb MNB-veszteségtérítés és magasabb energiaárak, valamint a rezsicsökkentés kompenzálására a büdzsében nagyobb összeg elkülönítése várható.
Sőt Török Zoltán szerint már az idei költségvetésben is nagyobb kiigazításra lenne szükség. Úgy vélte, hogy a forintárfolyam stabilizálása érdekében rövid távon még két eszköze lehetne a kormánynak, méghozzá a 4,9 százaléknál ambiciózusabb GDP-arányos hiánycél megfogalmazása, illetve a piactorzító hatású árstopok kivezetése, ami ugyan politikailag népszerűtlen lépés lenne, ráadásul recesszió felé is lökné a gazdaságot, de a fogyasztás visszaesésén keresztül csökkenne az infláció, javulna a folyó fizetési mérleg, és a befektetők számára is kedvező üzenete lenne. Mint ahogy már arra is jelentős erősödéssel reagált a forint–euró-árfolyam, hogy a kormány hajlandó lenne pár területen kompromisszumot kötni az Európai Bizottsággal az uniós források megszerzése érdekében.
(Borítókép: A Pénzügyminisztérium épülete a főváros V. kerületében a József nádor téren. Alpár Ignác tervei szerint épült a huszadik század elején 1909-ben. Fotó: Jászai Csaba / MTI)