Berlin előtt izgalmas hetek állnak, hiszen július 11-én tíznapos karbantartás miatt leáll az Európába irányuló orosz gáz egyik legfontosabb vezetéke, az Északi Áramlat. A helyzet élességét jól mutatja, hogy Németország és szövetségesei arra készülnek, hogy Oroszország végleg elzárja a gázvezetéket.
Ha esetleg úgy alakul, hogy Oroszország nem indítja újra a karbantartást követően az Északi Áramlatot, akkor Olaf Scholz kormányának nagyon nagy problémával kell farkasszemet néznie. Valószínűleg soha nem látott intézkedéseket kell bevezetniük, és teljesen térdre kényszerülhet Európa gazdasági motorja. Ennek szinte biztosan és azonnal az lenne a következménye, hogy mély recesszióba kerülne Németország, ami az egész kontinensre kihatna.
„Hogy aggódunk? Igen, nagyon aggódunk” – mondta Christian Kullmann, az Evonik Industries AG német vegyipari óriásvállalat vezérigazgatója. Ez nem is csoda, hiszen Németország gázellátásának több mint egyharmada Oroszországtól függ, és rövid távon nincs alternatíva. A nemzetközi szakértők szerint a Kreml számára a mostani karbantartás lehetőséget ad arra, hogy a szankciók és az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás miatt kárt okozzon Németországnak és így Európának is.
Moszkva eddig egyébként következetesen tagadta, hogy fegyverként használná az energiát, és évtizedekig stabil energiaszállító volt.
A német kormánynak viszont jelenleg nincs rálátása Oroszország terveire, és egyre nehezebben megy a kommunikáció a Gazprommal. Így a német kormány igyekezett fokozatosan felkészíteni a 80 milliós országot az előttük álló időszakra. Scholz az 1960-as és ’70-es évek inflációs hullámához hasonlította a helyzetet, és figyelmeztetett, hogy ennek nem lesz egyhamar vége. Robert Habeck gazdasági miniszter a legutóbbi pénzügyi válság képeit idézte fel.
A felhasznált energia csökkentése Németországban már most érezhető: Münchenben csökkentették a nyilvános uszodák hőmérsékletét, Köln lekapcsolta az utcai lámpákat, Hamburg pedig azt tervezi, hogy a meleg vizet csak a nap bizonyos időszakaiban teszi elérhetővé. Berlinben a parlamenti irodákban nem használják a megszokott módon a légkondicionáló berendezéseket.
A riasztási fokozatot már a második legmagasabb szintre léptették, miután a Gazprom 60 százalékkal csökkentette az Északi Áramlaton érkező mennyiséget. A német kormánynak ezzel hatásköre lett a gáz adagolására. Németország legnagyobb oroszgáz-vásárlója és a helyi közműszolgáltatók egyik legfontosabb beszállítója pedig bejelentette, hogy pénzhiányban szenved. Az energiaválság leküzdése érdekében Németország a környezetvédelmi kötelezettségvállalásoktól is visszalép: visszakapcsolta a szénerőműveket.
Németország célja, hogy novemberre legalább 90 százalékos szinten álljanak a gáztárolók. A jelenlegi szint körülbelül 63 százalékos
– a Bloomberg számítása szerint.
A német ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) súlyos gazdasági következményekre figyelmeztet az orosz gázszállítások teljes kiesése esetére.
Peter Adrian elnök a dpa hírügynökségnek elmondta, a DIHK nem zárja ki, hogy ilyen esetben a téli hónapokban akár két számjegyű százalékos gazdasági teljesítménycsökkenés is bekövetkezhet.
„Néhány hónapon belül összeomolhat a gázellátásunk (...) Sajnos azzal a forgatókönyvvel is kell számolnunk, hogy a karbantartási leállás után, július 21-étől egy ideig nem érkezik gáz az Északi Áramlat 1-en. Ez katasztrófa lenne.” A tervezett németországi cseppfolyósítottföldgáz-terminálok (LNG-terminálok) csak a télre lesznek üzemképesek – hívta fel a figyelmet.
Gáz nélkül sok vállalatnak le kellene állítania a termelést, és akkor „olyan gazdasági visszaesést fogunk látni, ami nagyon különbözik attól, amit a pénzügyi válság idején tapasztaltunk” – fogalmazott a DIHK elnöke.
Ha az Északi Áramlat teljesen nem is áll le a karbantartást követően, a német gazdaság már így is elég nagy bajban van. Az ING becslése szerint az eurózóna recesszióba fog zuhanni, függetlenül Oroszország következő energiaügyi lépéseitől. Ezt Nagy Márton magyar gazdaságfejlesztési miniszter is megjósolta.
A hétfői leállítással kapcsolatos feszültségeket jól prezentálja, hogy a német gazdasági miniszter kétségbeesett intézkedésekhez folyamodott: nyilvánosan felhívást intézett Kanadához, hogy engedje szabadon az Északi Áramlat egyik turbináját, amely javítás céljából az országban volt, de a szankciók miatt ott rekedt.
A német miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy „súlyos hiba volt, hogy Németország ennyire egy országtól függött az energiaellátásban, és ez az ország Oroszország. Évtizedekbe telt, mire kialakult az orosz gáztól való függőség, és ezen most hónapok alatt próbálunk változtatni”.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)