A tavalyi évhez képest másfélszeresére nőtt a már így is dúsgazdagságáról híres város ingatlanpiaca. Míg a nyugati országokban szankciókkal és vagyonelkobzásokkal sújtják a Vlagyimir Putiyn orosz elnökhöz köthető üzletembereket, addig az Egyesült Arab Emírségekben továbbra is szabadon költhetik vitatható úton szerzett vagyonukat.
Áprilisban 45, májusban 51 százalékkal nőttek Dubaj ingatlanszektorának eladásai az egy évvel korábbi adatokhoz képest. A városba nemcsak orosz nemzetiségűek, hanem a volt szovjet térséget átölelő Független Államok Közösségének (FÁK) országaiból is rengetegen érkeznek, ez pedig masszívan felpörgette az ingatlanirodákat – írta meg a CNBC.
Ugyan a világjárvány beütésekor érthető mód hatalmasat zuhantak a lakáseladások, az Egyesült Arab Emírségek ingatlanpiacán viszonylag hamar magához tért a szegmens. Ez jórészt a korlátozások viszonylagosan korai lazításának köszönhető, de más fontos változtatások is segítették az újbóli növekedést.
Az ország többek között új vízumlehetőségeket kínált hosszú távú lakosainak és a távmunkában dolgozóknak, Izraellel is történelmi megállapodást írtak alá, és nem utolsósorban az iszlám péntek-szombati hétvégéről hivatalosan is áttértek a Nyugaton hagyományos szombat-vasárnapra.
Ezeknél a döntéseknél azonban rövid távon még erőteljesebb hatása lehet annak, hogy a „semlegességet” választották az Oroszország ellen folytatott szankciós háborúban, válasz nélkül hagyva Ukrajna Putyin által elrendelt lerohanását és a tényleges háború kirobbantását.
Az Egyesült Arab Emírségeket a hírhedt pénzügyi diszkréciója és adóparadicsomi státusza mindig is közkedvelt célponttá tette a gazdag magánszemélyek számára, de az elsősorban oroszokra specializálódó Mira Estate vezérigazgatója, Tamara Getigezheva szerint egyértelmű, hogy most a szankciók elől keresnek „menedéket” Dubajban.
„A FÁK-milliárdosok és -vállalkozók rekordszámban áramlanak az Egyesült Arab Emírségekbe, ami az ingatlanok iránti kereslet megugrásával járt. A legtöbb lakásvásárló kész egységeket és vízparti ingatlanokat keres” – mondta Getigezheva.
A moszkvai irodával is rendelkező cégnek bőven van oka örömre, tavalyhoz képest ugyanis 2022 első fél évében megduplázták bevételeiket. Eddig 500 millió dolláros értékben adtak el ingatlanokat a FÁK-országokból származó üzletembereknek. Olyan ingatlanos is van, aki csak az elmúlt három hónapban több mint 400 millió forint jutalékot tudott szerezni eladásaival.
A növekedést többek közt alátámasztja az is, hogy a Betterhomes dubaji brókercég áprilisban közzétett rangsorában az oroszok két helyet előrelépve az ötödik helyre kerültek a helyi ingatlanvásárlók között. A Henley & Partners nevű, londoni székhelyű, befektetéshez kötött állampolgárságokkal foglalkozó cég pedig júniusban közzétett egy jelentést, amely szerint az Egyesült Arab Emírségek idén a világ első számú célpontja lesz az ultragazdagok számára.
A cég ügyvezető partnere, Philippe Amarante szerint „az emírségekben létesített gyökerek mostanra minden, nagy vagyonnal rendelkező befektető portfóliójának kötelező részévé váltak”. A Henley & Partners szerint
idén 4000 újonnan érkezett milliomossal számolhat az ország, míg Oroszország 15 000 milliomost fog elveszíteni.
Köztük van Roman Abramovics, a Chelsea labdarúgóklub korábbi tulajdonosa és Vlagyimir Putyin orosz elnök régi munkatársa, aki állítólag a dubaji mesterséges Pálma-szigeten keres villát. A mágnásnak közben a 350 millió dollárt érő magánrepülőgépe is négy hónapja pihen egy helyi reptéren, miután az amerikai igazságügyi minisztérium elrendelte annak lefoglalását.
A legtöbb ideérkező oligarchának egyébként elég egyformák az elképzelései, Abramovicshoz hasonlóan a Pálma-szigetet vagy egyéb, víz menti luxuslakást szeretnének. A dubaji Prime Capital ingatlancég ügyvezető partnere, Tahir Majithia szerint visznek „bármit, ami a víz közelében van, jó kilátással, mindig az az első számú preferenciájuk”.
A legtöbb esetben nem csak maguknak keresnek lakást, egyszerre vásárolnak befektetési szándékkal is. Nagyon gyakoriak például az úgynevezett „blokkügyletek”, ahol a vevő egy egész vagy akár több emeletet is megvesz egy apartmanházban. Majithia szerint az ilyen luxuslakóházakban egy emelet ára tipikusan 7 és 10 millió dollár (3–4 milliárd forint) között mozog, de azt is elmondta, hogy gyakoribbá vált a kriptóval történő fizetés is, amire, úgy látszik, a helyi ingatlancégek is egyre nyitottabbak.
Dubaj „semlegességi” gyakorlatát ugyan többen kritizálták, érdemi lépés ez idáig még nem igazán volt ellene. A leglényegesebb talán még márciusban történt, amikor a G7 kezdeményezésére létrehozott, párizsi székhelyű Pénzügyi Akciócsoport az illegális pénzmozgásokat megakadályozó „stratégiai hiányosságai” miatt az Egyesült Arab Emírségeket a szürkelistájára tette.
Válaszul az illegális pénzügyi tevékenységek elleni küzdelemmel megbízott emírségekbeli testület akkor azt közölte, hogy az országuk „rendkívül komolyan veszi a globális pénzügyi rendszer integritásának védelmében betöltött szerepét, és szorosan együtt fog működni a FATF-fel a feltárt javítandó területek gyors rendbetétele érdekében”.
Bár márciusban még nem indult meg különösebben az orosz tőke, Husszein Szajvani emirátusokbeli ingatlanmágnás már akkor azt mondta a CNBC-nek, hogy legyen szó háborúról vagy bármilyen egyéb válságról, Dubaj mindig profitálni fog. Nem az ő dolguk, hogy honnan származik a pénz. „Ha valaki legálisan és szakszerűen hozza át a pénzt az itteni bankrendszeren, akkor üzletelni fogunk vele.”
(Borítókép: Christopher Pike / Bloomberg / Getty Images)