A búzatermő terület harmadának learatása után egymillió tonnás hozamcsökkenést várnak a szakértők. Egyelőre hiába vásárolna a malom vagy a takarmánykeverő, kivárnak a termelők. Idén gyakorlatilag lutri lesz, mikor, mennyit és mennyiért tudnak bevásárolni, ez pedig később az emelkedő fogyasztói árakban is megjelenik majd.
Javában zajlik az aratás: az őszi árpát már mindenhol betakarították, az őszi búza 932 ezer hektárnyi termőterületének harmadán is végeztek már a kombájnok. A terméshozamok azonban az Alföld nagy részén kevés okot adnak a bizakodásra, megyénként eltérő és akár a duplája is lehet a szomszédos területekének, igaz, a Dunántúlon még érdemben nem kezdték vágni a kenyérgabonát, ezért nehéz becslést adni a várható termésmennyiségre – derült ki az aratási koordinációs bizottság ülését követő sajtótájékoztatón az Agrárminisztériumban. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős államtitkár szerint az eddigi eredmények alapján az országos átlaghozam búza esetében 3,6 tonna hektáronként, ennek alapján pedig
az össztermés valószínűleg nem éri majd el a 4 millió tonnát, ami az elmúlt 5 év átlagához képest több mint 30 százalékos csökkenést jelent.
Az ipari felhasználással együtt számított, mintegy 2,5 millió tonnás belföldi felhasználási igényeket azonban fedezi majd, de exportra várhatóan az elmúlt 4-5 évben megszokott 2,5 millió tonnánál kevesebb, nagyjából egymillió tonna juthat majd.
Az agrárminiszter által a héten történelmi léptékűnek nevezett aszály miatt a termelők a hét elejéig 322 ezer hektárra jelentettek be aszálykárt, ennek jelentős része az őszi búzát, és főként az alföldi régiót érinti. A tárca azonban arra számít, hogy a továbbiakban is jelentős mennyiségű kárbejelentés érkezhet, tekintve, hogy az őszi betakarítású növényeket is megviseli a szárazság.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetsége elnöke a magyarmezogazdasag.hu szerint arról beszélt, hogy az aszály hatása egyelőre nem jelentkezett még a terményárakban, azonban
az idei év eddigi terméseredményeit figyelembe véve, megközelítőleg majdnem 200 ezer forint veszteséget könyvelhetnek el a gazdák hektáronként – főként az ország keleti részében gazdálkodók.
Elképzelhetőnek tartotta, hogy ez a veszteség a későbbiekben begyűrűzik az eddig is magas gabonaárakba, mivel csak részben ellensúlyozza a gabona jelentős, az ukrajnai háború kitörése óta csaknem 60 százalékos drágulása. A búza ára egyébként a nemzetközi tőzsdei jegyzésekben jelentős korrekció után alacsonyabb, mint akár három-négy hete, igaz, ez a belföldi árakban főleg a forint jelentős gyengülése miatt még kevéssé jelentkezik.
Várakozáson aluli a 4 millió tonnás búzatermésről szóló prognózis, emiatt egy nagyon szokatlan szezon elé nézünk, amikor sokkal nyűgösebb lesz a piac. Már most is vannak jelei a hiánypszichózisnak, nemcsak belföldön, hanem a nemzetközi piacokon is, de a későbbiekben ez fokozódhat – mondta az Indexnek Pótsa Zsófia, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége főtitkára. Az érdekképviselet becslése szerint nagyjából 400 ezer tonnás átmenőkészlettel fordul rá az ország az aratásra, nagyjából ennyi termény lehet még a raktárakban az ótermésből.
A tagjaiktól kapott visszajelzések szerint jelenleg áll a piac, nincs sem érdemi felvásárlás, sem pedig export, noha a rekordgyenge forint az utóbbit még ösztönözhetné is.
És nem azért, mert nincs vételi szándék, hanem azért, mert annyira távol állnak egymástól az eladói árelvárások és a vételi ajánlatok – lényegében a tonnánkénti 125 ezer-145 ezer forintos sávban szóródnak – , hogy nincs üzletkötés
– mondta a főtitkár, hozzátéve, hogy a termelői oldalon inkább a kivárás a jellemző, nincs érdemi eladói szándék, vagy kényszer. Egyelőre még a malmoknál is vannak ótermésű készletek, és azért Ukrajnából is folyamatosan érkezik gabona, még ha kisebb tételek is, elmondása szerint így nincs még jelentősebb idegesség a piacon. Figyelembe véve, hogy a hazai malmok havi őrlési kapacitása 125 ezer tonna, az átmenőkészlettel kapcsolatos becslést is nézve ez mintegy egy-másfél havi tartalékot jelentene. A nagyobb gond, hogy az eddigi visszajelzések szerint elég komoly minőségi problémák vannak a betakarított búzával, még ha a fehérje- és a sikértartalom jó is, főleg az apró, szorult szemek okoznak gondot, de alacsony a hektolitersúly is – mondta Pótsa Zsófia.
Ugyan az új búzát hagyományosan augusztusban kezdik őrölni a malmok, júliusban azért már vásárolni szoktak, biztosítani akarván a folyamatos feldolgozást. Csakhogy az idén egyelőre nem nagyon van mit, nagy eladó búzatételek még nincsenek a piacon. De olyanra is van idén példa, hogy a termelő beszállította a gabonáját a malom raktárába, azonban csak egy kisebb hányadát adta el őrlésre, a többi értékesítésével pedig még kivár.
Ez pedig elméletivé teszi a gondolkodást arról, hogy vajon a malmok, a takarmánygyártók és a felvásárlók idén próbálnak-e nagyobb készletezéssel ellátásbiztonságra törekedni, vagy folyamatos vásárlásra lesznek berendezkedve, kitéve az árak esetleges további hullámzásának is. Persze a jelenlegi árszintek mellett nagy tételben bevásárolni és raktározni a jelenlegi, 9,75 százalékos jegybanki alapkamat mellett finanszírozási oldalról sem egy életbiztosítás, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy mind a malmok, mind a takarmányipar előfinanszírozza a vevőit, a pékek és az állattartók is halasztott fizetéssel teljesítenek, amelynek költségei előbb-utóbb beépülnek majd a fogyasztói árakba is.
Márpedig a malmok esetében a sütőipar jelenti a fő felvevőpiacot, a kiskereskedelmi értékesítésben kapható egy kilogrammos kiszerelésű – és jelenleg átlagosan 160 forint körüli szinten – árstopolt liszt nagyjából a teljes előállítás 10 százalékát teszi ki. Jelenleg a kiskereskedelmi ár alacsonyabb, mint a pékek számára szállított ömlesztett liszté – jegyezte meg a főtitkár, hozzátéve, hogy még itt sem ment végbe a valós költségek beépítése a fogyasztói árakba. Pedig az Eurostat friss harmonizált fogyasztói árindexadatai szerint
2022 januárja és májusa között Magyarországon drágult a 27 tagállam közül a legnagyobb mértékben, 19,2 százalékkal a kenyér ára.
A feldolgozóipar valószínűleg folyamatosan vásárol majd, de borzasztó nehéz döntés lesz, hogy mikor, mennyit, hol és mennyiért, és ez határozza meg, ki marad talpon a végén – vélte Pótsa Zsófia. Főleg a takarmánygyártók lesznek bajban, mivel nemcsak búzát, de árpát, kukoricát és napraforgót is vásárolnak, márpedig utóbbi két termény várható hozamait egyre jobban csökkenti a szárazság, az árak alakulása pedig még nagyon kiszámíthatatlan a háború állása, az ukrán és orosz gabonaexport alakulása , illetve az északi félteke valós terméshozamainak függvényében.
Feldman Zsolt közölte, hogy a belföldi ellátásbiztonság érdekében a búzakivitelre továbbra is érvényes a bejelentési kötelezettség. Az agrártárca folyamatosan felügyeli az exportot, egyeztet a termelőkkel, a feldolgozókkal, a kereskedőkkel is. Pótsa Zsófia szerint nem valószínű, hogy Magyarországon az állam megjelenne felvásárlóként, például élne az exporttételekre bejelentett elővásárlási joggal, mivel ez még inkább árfelhajtó hatású lenne a piacon, másrészt a belföldi szükségletek fedezésére mindenképp elég az idén megtermelt búza. Szlovénia esetében már más a helyzet, mivel az egész ország búzatermése egymillió tonna alatti, és ott tényleg ellátásbiztonsági megfontolások vezették az államot, amikor július 4-én bejelentette a kormány, hogy az ország teljes kenyérgabona-termését felvásárolja, még ha a piacinál kicsit kedvezőbb áron is. Utóbbit viszont egy 22 millió eurós támogatáscsomaggal kompenzálja a gazdák felé.
(Borítókép: Öntözik a búzát a Fejértó Szövetkezet szántóföldjén Ófehértó határában 2020. április 28-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)