Egyes elemzők úgy vélik, a magyar gazdaság hasonló állapotban van, mint a 2008-as pénzügyi válság idején. Ez mennyire helytálló megállapítás, hogyan értékelhető a kormány eddigi válságkezelése? 

A jelenlegi gazdasági helyzet sokban eltér a 2008-ban tapasztalttól. Akkor főleg egy ingatlanpiaci válság söpörte magával az árfolyamokat, illetve olyan nem túl erős jövedelemmel rendelkező ügyfelek is kaphattak hiteleket, akikben már nem volt elég fizetési potenciál a devizából származó kockázattal szemben. Ha viszont most vizsgáljuk meg a lakáspiacot, akkor azt láthatjuk, hogy egy sokkal nyugodtabb helyzetben vagyunk. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által bevezetett „adósságfékek” nem engedték oly mértékben eladósodni a lakosságot, mint az említett válságban. Ezzel szemben a kormány válságkezelése jelenleg az árral sodródással ér fel. 

A kormánytagok közül Varga Mihály pénzügyminiszteren kívül sokáig senki egy szót sem ejtett gazdasági válságról. Majd egyszer csak átszakadt a kommunikációs gát, s hirtelen ránk zúdult minden. Ön hogy látja, mi okozza a krízist valójában?

A jelenlegi válság során a legnagyobb problémát a poszt-Covid-tünetek, az orosz–ukrán háború és az infláció következményei okozzák. Előbbivel kapcsolatban azt kell észrevenni, hogy az a mostani gazdasági krízis egyik fő forrása. Az elmúlt két évben ugyanis rengeteg ember vesztette el a munkáját, bizonyos területek pénz nélkül maradtak (lásd vendéglátás), a mentőcsomagok pedig nem olyan formában érkeztek (pl. kamattámogatott hitelek), ahogy az embereknek szükségük lett volna rá. A koronavírus okozta bizonytalanság ráadásul továbbra sem oldódott meg, csupán a súlypont helyeződött át máshova. Például az orosz–ukrán háborúra, ami egyrészt rámutatott hazánk kiszolgáltatottságára, valamint az elmúlt évekbeli politikai pozicionálás milyenségére. Európa egyértelműen Ukrajna mellett áll és Putyint zsarnokként állítja be, míg mi az oroszokkal jelenleg is érdekkapcsolatokat tartunk fent.

Brüsszel ugyanakkor egyértelmű választ vár tőlünk azzal kapcsolatban, hogy kinek a pártján állunk, ami nehéz kérdésnek bizonyul számunkra, és inkább a semlegesség felé hajlunk. Végül nem mehetünk az infláció mellett sem, aminek a felerősödése az előbbi két összetevő együttes hatása: a munkaerőhiány miatt magasabbak lettek a bérek, a nullához közeli kamatok miatt pedig rengeteg készpénz van forgalomban. Erre rátett még egy lapáttal, hogy a jegybankok szerint – a 2008-as helyzetből kiindulva – a válságot és recessziót csak sok pénzzel, illetve kamatemeléssel lehet elnyomni. 

Hogyan reagált a hitelpiac az elmúlt hónapok eseményeire, s hogyan változott a lakosság hitelfelvételi kedve? 

Az MNB folyamatos kamatemeléseire a bankok szintén kamatemeléssel reagáltak, ugyanakkor a hitelek egyelőre nem olyan mértékben drágulnak, mint amilyen ütemben az alapkamat emelkedett. Apránként azonban felzárkóznak hozzá.

A dráguló hitelek viszont gátat szabtak a hiteligénylőknek, akiknek már nem fér bele egy olyan magas törlesztő, mint korábban az alacsony kamatkörnyezet idejében. Egyelőre mindenki igyekszik kimaxolni az állami támogatásokat (például Babaváró, csok), és a lehető legkisebb piaci hitelt felvenni. Arra számítunk, hogy a jelenlegi lendület az év végéig kitarthat, de ez persze attól is függ, hogy az állam meghosszabbítja-e a különböző családtámogatásokat. 

Említette az ingatlanszektort. Pénzügyi szakértőként miként vélekedik a jelenlegi lakásárboomról, mi lehet az árrobbanás csúcspontja?

Az elmúlt évek főleg az ingatlanpiac emelkedéséről szóltak, az árak felhajtóerejét a családtámogatási elemek fűtötték, emellett a kedvező kamatkörnyezet miatt sokan fektettek ingatlanba. Ez most sincs másképp, hiszen az infláció elleni védekezés leghatékonyabb eszközét sokan még mindig az ingatlanban látják. A vásárlás ugyanakkor az elmúlt hónapokban nehezebbé vált, hiszen a kamatemelkedési hullámnak köszönhetően a piaci hitelek kamatai és törlesztői megemelkedtek, amivel lényegesen alacsonyabb hitelhez lehet csak hozzájutni. 

Az emberek azonban továbbra is nagy számban vásárolnak ingatlant, ami folyamatosan drágítja a piacot. Adódik a kérdés: a lakásárboom mikor érhet véget?

A lakásárak drasztikus emelkedésének a kamatemelésből fakadóan, illetve az ukrán háborús helyzet jelentette bizonytalanságok/félelmek miatt idén vége szakad(t). Ez persze nem jelenti azt, hogy csökkenni fognak az árak, csupán mérséklődnek majd. 

A korrekció lehetősége örömteli, de mégis miből fogunk lakást vásárolni, ha a forint minden eddiginél értéktelenebb? Beszélgetésünkkor például 1 euró éppen 402-406 forintot ér. 

Ahogyan az infláció kapcsán már említettem, úgy a forint tekintetében is igaz, hogy annak romlása több dolog együttes hatásának köszönhető. Azaz, ha valamiből sok van, akkor az egy idő után értéktelenné válik. Emellett a forint romlását befolyásolja az ország kitettsége és érintettsége az Ukrajnában zajló háborúban (bár utóbbiról nem igazán hallani), sok magyar vállalat ugyanis – például az OTP Bank – komoly érdekeltségekkel rendelkezik Ukrajnában. Emellett a magyar valuta értékét egyértelműen rontja az uniós támogatások csúszása, valamint a kormány által bevezetett árstopok is.

Ez biztosan nem nyugtatja meg azokat a magyarokat, akik külföldön szeretnének nyaralni. Ön szerint milyen eszközökkel lehetne megállítani a forintromlást?

Ami rövid és középtávon megoldást jelenthetne számunkra, ha sikerülne megegyeznünk Brüsszellel, ha véget érne a háború, és a kormánynak sikerülne kezelnie a gazdasági helyzetet. Ez nagyban segítene csökkenteni az inflációt és erősítené a forintot. 

(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2022. május 24-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)