„Meddig emelhetünk árat akkor, amikor az infláció már így is az egekben van, a rendelkezésre álló jövedelem pedig nem nő” – teszi fel a szónoki kérdést Schumiczky Balázs, a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke az Index megkeresésekor.

A két év járvány után épp csak éledező budapesti turizmus igen jelentős szegmensét képviselő szálláshelykiadók egy részét nagyon is fájdalmasan érinti, hogy szeptembertől kikerülnek a katás adóalanyok közül a kedden elfogadott törvénymódosítás miatt. Számos saját tulajdonú, vagy bérelt ingatlant bérbeadó, és főleg az Airbnb-hez kötődő vállalkozó kerül ugyanis lehetetlen helyzetbe amiatt, hogy a külföldi kifizetőktől sem fogadhatnak be számlát ezentúl, ha megtartanák a kedvező adózási lehetőséget.

Az elnök szerint gyakorta megesik, hogy a külföldi vállalatok Magyarországra kiküldött munkatársa számára nem szállodai szobát, hanem a platformon keresztül lakást bérelnek. De ugyanígy bevételi forrásként elesnek a fővárosi és vidéki katás szálláskiadók is a céges rendezvényektől, csapatépítőktől is, vagy marad a szürkezóna, az „okosba megoldjuk”. És nemcsak az adónemváltásra és többletadó-fizetésre kényszerülő vállalkozók járhatnak így rosszul, hanem az is kérdéses, hogy az általuk foglalkoztatott valamennyi takarítóra, adminisztratív munkatársra, beengedőre lesz-e elegendő pénzük, vagy leépítésekre kényszerülnek-e. 

Az  mfor.hu  számításai szerint a katázásról átalányadózásra áttérő vállalkozó a könyvelő foglalkoztatásának legkevesebb havi 10-20 ezer forintos költsége mellett

• 3 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 285 000, azaz havi 23 750 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 523 500, azaz havi 43 625 forintot veszítene.
• 5 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó minimum évi 465 000, azaz havi 38 750 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 703 500, azaz havi 58 625 forintot veszítene.
• 7 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megint minimum évi 810 000, azaz havi 67 500 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 883 500, azaz havi 73 625 forintot veszítene.
• 12 millió forintos éves bevétel esetén egy minimálbér hatálya alá eső tevékenységet végző vállalkozó megint csak minimum évi 1 554 000, azaz havi 129 500 forintot, szakmai bérminimum esetén pedig évi 2 220 000, azaz havi 185 000 forintot veszítene.

Tovább folytatódhat a képzett idegenvezetők pályaelhagyása, ha nem változik gyorsan és érdemben a szabályozás

 – mondta a turizmusonline.hu-nak Deák Judit, a Magyar Idegenvezetők Egyesületének (MIE) elnöke.

A jellemzően több utazási irodának katás számlákat kiállító idegenvezetőket is ab start kilöki a kedvezményes adónemből az új törvény azon pontja, mely szerint csak a lakosságnak szolgáltató, terméket értékesítő vállalkozások maradhatnak ebben az adónemben. Az elnök szerint a koronavírus-járvány alatt a bevételkiesések, valamint amiatt, hogy az idegenvezetők rendre kimaradtak a kormányzati válságkezelő intézkedések – mint az adó- és járulékmentesség, vagy a turisztikai szektor ingyenhitele – első köréből, és Európa más országaival szemben direkt támogatást sem kaptak, az 5000 aktív idegenvezető 10-20 százaléka vándorolt el más területekre, váltott szakmát.

Az elnök szerint az új rendelet miatt pedig még ugyanennyi idegenvezető tűnhet el a piacról. Különösen megnehezíti az idegenvezetők dolgát, hogy a nyári turisztikai főszezonban kellene másfél hónap alatt jelentős adminisztratív teherrel járó döntéseket hozni. Deák Judit szerint a szakma egyetlen reménye, hogy a pandémia alatti jogalkotáshoz hasonlóan most is megváltoztatja majd a kormány a szabályozást, és maradhatnak a kedvezményezett körben. 

A szektorban egyébként jellemzően a szezonális munkát végzők, a felszolgálók és a szakácsok választották még esetenként a katás adózást. 

(Borítókép: Turisták a budai várban 2018. július 27-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)