Palkovics László a ZalaZONE Trilaterális Konferencián kifejtette: a karbonsemleges – köztük a szintetikus – üzemanyag használata komoly eredményt jelent. Ennek köszönhetően sikerül megvédeni a belső égésű motorokat, amelyekre a magyar és a német autóipar épül.

Hozzátette: az autóipar éves kibocsátása megfelel a GDP 25 százalékának. Az iparág jövőjére többfajta megoldás létezik, ami ugyanazt a feltételrendszert teljesíti: a környezetet kisebb mértékben terhelő vagy egyáltalán nem terhelő, biztonságos, az elérhető funkciókat (például önvezetés) tartalmazó autók gyártását jelenti, írja az MTI.

Június végén Németország jelezte, elutasítja a hagyományos erőforrások betiltását a 2035-ös céldátummal, és közölte, nem támogatja az erről szóló uniós jogszabályjavaslatot.

Az Európai Parlament június elején hozott döntésével kezdeményezte, hogy módosítsák az Európai Unió Tanácsa közös rendeletét a személygépkocsikra és a könnyű haszongépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási szabályokról, méghozzá úgy, hogy 2035-től csak zéró károsanyag-kibocsátású új járművek kerülhessenek forgalomba.

Mindez azt jelenti, hogy nem kell kapkodni a villanyautókra történő átállással az autósoknak. A környezetbarátabb kocsikkal közlekedők amúgy is szívhatják a fogukat, hiszen többet költhetnek majd, miután a kormány energia-veszélyhelyzeti intézkedéseket vezet be.

Drágább lesz az elektromos autó fenntartása?

Németh Szilárd, a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos szavaiból az derült ki, hogy az áram esetében kilowattóránként 36,9 forintos az átlagos – tehát a rezsicsökkentett – ár, míg a piaci ár 242 forintba kerül kilowattóránként.

Ez azt jelenti, hogy piaci áron – Magyarországon augusztustól – egy elektromos autó városi használata esetén 4155 forintból tud megtenni 100 kilométert, vagyis kilométerenként 41,5 forintból. Míg a rezsicsökkentett áron ugyanez 633 forint volt eddig (kilométerenként 6,3 forint), számolta ki a 24.hu.