Egyre élesebbek azok a felvetések, miszerint Európában nyáron akut energiaválság lesz, a nemzetközi elemzők sorra – lassan kivétel nélkül – ezt prognosztizálja. A szerdán tartott rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról kérdeztük, hogy egy akut energiaválságban Magyarországnak ki kell-e segítenie az uniós országokat. A miniszter erre egyértelműen azt válaszolta, hogy nem – nemzetközi jogásszal vizsgáltuk meg, hogy a miniszternek igaza van-e.
„Megkérdőjeleződik a társadalmi béke Németországban” – jelentette ki Robert Habeck, Németország alkancellárja 2022 július 7-én. Ennél az egyszerű mondatnál semmi sem mutatja jobban, hogy Oroszország mennyire sarokba szorította Európát, és hogy Európa milyen súlyos energetikai és egyéb válsággal néz most farkasszemet. Németország földgázimportjának mintegy harmadát Oroszországtól kapja. A gázárak emelkedése komoly veszteségeket okoz a vállalatoknak. A nemzetközi elemzők szerint a német gazdaságot a pénzügyi összeomlás fenyegeti.
Mivel a hazai ellátás biztosított, így a szerdán tartott rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról kérdeztük, hogy ha úgy alakul a helyzet Európában, akkor kell-e segítenünk a többi tagállamnak. A miniszter elsőre határozottan nemmel felelt, majd amikor újra rákérdeztünk nála, bővebben kifejtette: „nincs ilyen kötelezettségünk. Mindenkinek segítünk, ha a magyar családok és a magyar gazdaság biztonságban van, de kötelezettségünk erre nincs”.
Lapunk a miniszter válasza kapcsán megkereste Tóth Norbertet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető egyetemi docensét, hogy erősítse meg vagy cáfolja a miniszter kijelentését. Úgy látja:
a felvetett kérdés egyébként jogilag nagyon érdekes és összetett. Szerintem az a lényeg, hogy amit a miniszter mondott, az tényszerűen megfelel az igazságnak. Tehát nincs olyan nemzetközi szerződés, ami azt mondaná ki, hogy ki kell segíteni egyik államnak a másikat energiaügyben, ha bajba kerül. Viszont ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lennének olyan eszközei az Európai Uniónak, amelyekkel ez irányú esetleges célját el tudja érni.
Hiszen az NKE docense szerint az energiapolitikai szolidaritás elve azt mondja – mint ezt az EU Bírósága nem is olyan régen megállapította egy „Németország kontra Lengyelország ügyben” –, hogy kötelező érvényű minden Európai Uniós intézményre vonatkozóan.
Két dolgot tehet az Európai Unió: az egyik az, hogy az EU Működéséről szóló Szerződés 122. cikk (1) bekezdése alapján a Tanács hozhat egy határozatot, amelyben intézkedéseket fogad el, ha egyes termékekkel való ellátásban – ideértve különösképpen az energia területét – súlyos nehézségek merülnek fel az EU-ban. Itt azonban nincs külön megfogalmazva, hogy milyen intézkedések lehetnek azok.
A másik, ami valószínűbb Tóth Norbert szerint az, hogy mivel az energia kérdése az EU és a tagállamok közötti megosztott hatáskörbe tartozik, már most is van két olyan rendelet, ami segítheti az Uniót ebből a szempontból.
Az egyik a „villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről” szóló rendelet, a másik pedig a „földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedéséről” szóló rendelet. Talán ez utóbbi az érdekesebb, hiszen minden országban vannak olyan fogyasztók, akik szolidaritási alapon védett felhasználók. Ez egy gyűjtőkategória, ahova például a lakossági fogyasztók és a kórházak is beletartoznak. Ezeket semmilyen esetben sem lehet lekapcsolni a hálózatról vagy akárcsak korlátozni a fogyasztásukat az energiapolitikai szolidaritás elve alapján. Hogy ezt a határozatot jobban megértsük, Tóth Norbert ismertetett egy fiktív példát:
Bármely tagállam kérheti ún. szolidaritási intézkedés alkalmazását, és így más tagállamtól földgáz biztosítását a következő négy feltétel együttes fennállása esetén. Vészhelyzet – ez a „földgázrendelet” szóhasználata és nem egyenlő a magyar Alaptörvény szerinti veszélyhelyzettel – kihirdetése ellenére sem tudja biztosítani a szolidaritási alapon védett felhasználók gázellátásában fellépő hiányt, kimerített minden piaci alapú intézkedést és megtett minden a vészhelyzeti tervében szereplő lépést, kérelemmel fordult az Európai Bizottsághoz és a vele közvetlen összeköttetésben lévő tagállami hatósághoz, végül vállalta, hogy haladéktalanul méltányos ellentételezést fizet a szolidaritást nyújtó tagállamnak.
Amennyiben például Németország ilyen szolidaritási intézkedés alkalmazását kérné – amelyet tényleg csak utolsó lehetőségként lehetne meghozni – a Németországgal közvetlen összeköttetésben lévő tagállam vagy tagállamok, anélkül, hogy a saját biztonságukat veszélyeztetnék, intézkedéseket hoznának, hogy a saját nem védett felhasználóik földgázfelhasználásának csökkentésével, szélsőséges helyzetben akár azok hálózatról történő ideiglenes lekapcsolásával, kisegítsék az ezt kérő állam szolidaritási alapon védett felhasználóit földgáz biztosításával
– hozta példának Tóth Norbert. Tehát a lényeg az, hogy a lakosság minden esetben védett felhasználó, őket akár a szomszédos tagállamok ipara átmeneti feláldozása árán is meg kell védeni a rendelet értelmében.
A „villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről” szóló rendelet pedig azt mondja, hogy „a tagállamok a szolidaritás szellemében kötelesek eljárni és együttműködni egy villamosenergia-ellátási válság megelőzése és kezelése érdekében”. Itt azonban feltételként szabják meg, hogy a segítséget nyújtó ország rendelkezésére álljon a megfelelő technológia. Amennyiben – ha a feltételek adottak – egy EU-s tagállam felajánlja segítségét, kisegítheti szomszédját, de minden esetben ellentételezés fejében.
Az NKE docense szerint a feltett kérdésre a miniszter válasza „tényszerűen igaz volt, hiszen ez így fekete-fehéren nincs leírva, de ettől függetlenül az EU-nak vannak eszközei. Önök pedig a Kormányinfón nemzetközi szerződésekre kérdeztek rá, nem határozatokra vagy rendeletekre.”
Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyekért felelős biztosa csütörtökön közleményt adott ki a magyar energia-veszélyhelyzetről. Ebben azt írta, hogy kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal, hogy jobban megértsék a vészhelyzeti tervet, amit kormány kihirdetett, és igyekeznek felmérni ennek szomszédos tagállamokra gyakorolt hatásait.
„Bár az ellátás biztonságának szavatolása a tagállamok felelőssége, a szükségállapot kihirdetésére és az ebből következő intézkedésekre az ellátás megszakadásának egyértelmű veszélye esetén kerül sor, és erről az ellátás biztonságáról szóló rendelet értelmében értesíteni kell a Bizottságot, hogy a szomszédos országokkal való megfelelő tájékoztatás és koordináció lehetővé váljon” – áll a közleményben, amiben emlékeztetnek arra, hogy az Európai Unió jogi kerettel rendelkezik az ellátás biztonságának a tagállamok közötti szolidaritás szellemében történő biztosítására. Kiemelik, hogy akkor lehet szükségállapotot hirdetni, ha egyértelműen veszélybe kerül az ellátás, és amennyiben ez történik, akkor érvénybe kel léptetni az uniós ellátásbiztonsági szabályokat.
(Borítókép: Szigetváry Zsolt / MTI)