Parragh László úgy nyilatkozott, hogy számoltak azzal, hogy tiltakozások lesznek a katamódosítás miatt, de „ha az ember felvállal egy kamaraelnöki tisztséget, akkor azt komolyan kell vennie”. Szerinte a kamara elnökeként a teljes magyar gazdaság érdekeit kell képviselnem, akkor is, ha ez konfliktusokkal jár. Szerinte egyszerűen csak annyi történt, hogy a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak a többsége lényegesen több adót fizet, mint aki katázik, és most az utóbbiaknak a közterheit hozzáigazítja a kormány ahhoz, amennyit a többiek eddig is fizettek.

A Portfoliónak arra a kérdésre, hogy mit válasszon a kata helyett, akit kitesznek ebből az adózási formából, a MKIK elnöke azt javasolta, az egyéni vállalkozók számára a vállalkozási szja vagy az általányadózás a reális alternatíva. A katás Bt-k számára a társasági adó vagy a kiva szerinti adózás jelenthet opciót. Szerinte ezek reális alternatívák, amelyek tagadhatatlanul bonyolultabbak, mint a kata volt eddig. De bíznak abban, hogy idővel ezek is egyszerűsödni fognak.

Megindul a feketepiac

Az adószakértők és közgazdászok rendre felhívják arra a figyelmet, hogy a katamódosítás következtében meg fog indulni az adóelkerülés, trükközés, feketepiac. Parragh László szerint viszont „a gazdaság soha nem hófehér, mindig vannak olyanok, akik a fekete, szürke zónában mozognak”. Illetve azt is hozzátette, hogy nem számolnak a módosítás miatt inflációs hatással, de az infláció szempontjából a véleménye sokkal rosszabb, mint amit akár a kormány, akár az MNB előrejelez, de ennek nincs köze a katához. Hiszen szerinte azok, akik kikerültek a katából, az esetleg megnövekvő adóterheiket áraikban a mostani inflációval nehezített piaci helyzetben nagy valószínűséggel nem tudják majd érvényesíteni.

Hogy miért nem volt széleskörű szakmai és társadalmi egyeztetés, Parragh László egész egyszerűen úgy válaszolt:

Ez egy tévhit. Az MKIK-ban is számtalanszor beszéltünk szakmai szervezetekkel és a kamarai hálózattól is bekértük a vállalkozói véleményeket. Nagyon sok egyeztetés, tárgyalás volt, megkérdeztünk számos szervezetet. Sokan azt mondták, hogy ne változzon a kata, mert a kisvállalkozásokat támogatni kell és nem szabad az adót emelni. Ezek azok a régi berögződések, amiket oly sokszor meghallgattunk már. Sajnos itt makrogazdasági összefüggésekről van szó.

– nyilatkozta Parragh László a Portfóliónak, aki úgy folytatta, hogy a kata szabályozási rendszere nagyon sok olyan kiskaput tartalmazott, amivel szembe kellett volna nézni az évek alatt. Most jutottunk el oda, amikor ezen mindenképp változtatni kellett – tette hozzá.

Szerinte csak a kamara merte kimondani, hogy gond van, de javaslatuk az volt, hogy jövő év januárjától induljon az új rendszer, és már május végétől már tárgyalások folytak a kata változásaival kapcsolatban.

Egyre jobban közeleg egy gazdasági válság

Arra a kérdésre, hogy milyen makrogazdasági helyzet lesz, a kamara elnöke úgy válaszolt, hogy „nem megy át mínuszba idén a GDP, de erőteljes gazdasági hatásokkal számolok. Számtalan krízist éltem át ’89 óta, de amit a pandémia óta megtapasztalhattunk, és most is előttünk van, az egy teljesen új és kiszámíthatatlan helyzet”. A forinttal kapcsolatosan pedig úgy fogalmazott, hogy sokan fásulttá váltak az árfolyammal kapcsolatosan, de a saját üzletein keresztül érzi, hogy vannak, akik nem tudnak fizetni a magas árfolyam miatt:

Beletörődöm, hogy számoljunk akkor inkább 360-as árfolyammal, ami persze nincs, ez az én veszteségem. Ez a fásultság nagyon nem jó. A piaci szereplők pedig, akik forintban kötöttek üzletet, elkezdtek euróval számolni és szerződni

– mondta Parragh László, aki szerint ilyenkor nincsen fékpedál. Folyamatában lehet menedzselni az árfolyamot, 2-3 év távlatában. Az MNB-nek fel kellett volna vállalni korábban, hogy befolyásolják a forint árfolyamát.

(Borítókép: Parragh László. Fotó:  Soós Lajos / MTI)