Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy az áram ára az ötszörösére, a gáz ára pedig a hatszorosára emelkedett, és a háború nemcsak a frontokon, hanem az európai gazdaságban is zajlik: a munkahelyekért és az energiaárakért. Továbbá a miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok nehezebb helyzetben lennének, mint a nyugat-európai országokban élők, ha nálunk is a teljes rezsiárakat kéne kifizetni, hiszen ez jóval nagyobb része lenne a teljes fizetésnek, mint Nyugaton:

„A háborús árak mellett nem fér bele, hogy mindenki rezsicsökkentett árat fizessen” – mondta a miniszterelnök, aki úgy folytatta, hogy „ha az uniós szankciós politika így megy tovább, akkor ki fogják nyuvasztani az európai gazdaságot. Tűzszünetet, majd békét kell kötni Oroszországgal” – fogalmazott Orbán Viktor a heti rádióinterjújában.

Nem volt más lehetőség

A világpiacon tavaly még 20 Ft/kWh havi átlagáron lehetett vásárolni áramot, majd a második fél évben már jelentős áremelkedés látszódott: decemberre elérte a 90 Ft/kWh-t, itt már lehetett érezni a járvány utáni keresletnövekedést, de az árak 2022 elején még csökkentek. Viszont a háború kirobbanását követően robbanásszerűen kilőttek, ezzel eldöntve a rezsicsökkentés sorsát:

– innentől pedig a havi átlagár folyamatosan és gyorsan emelkedett. Míg április és június között a napi átlagárak 40–100 Ft/kWh között mozogtak, mostanra már 171 Ft/kWh-nál is magasabban járnak. Ennek pedig érdemi hatása volt a költségvetésre amellett, hogy a forintárfolyam elszállása miatt folyamatosan kamatot kellett elemelnie a jegybanknak – így a kamatkiadások miatt pluszkiadások keletkeztek a költségvetésben.

A referenciának számító holland gáz tőzsdei ára tavaly még 5 EUR/MWh, azaz 87 Ft/m³ alatt volt. Az idei július 14-i ára 175,03 EUR/MWh volt, ami 694,8 Ft/m³-nek felel meg, egy hónapja pedig 79,41 EUR/MWh, 300 Ft/m³ volt a tőzsdei ár.

Ahogy azt többször már megírtuk: a koronavírus-válság utáni visszapattanás, a kirobbant háború és az arra válaszként érkező nyugati szankciók miatt – amik kulcsfontosságú orosz energiahordozókat érintettek – olyan mértékű drágulás indult el, ami már fenntarthatatlanná tette a rezsicsökkentési rendszert, ami már lassan tinédzserkorba lépett, hiszen 2013-ban lett bevezetve. Nemzetközi és hazai közgazdászok szerint

Korábban Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője és Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza is úgy nyilatkozott, hogy amíg fennmarad a rezsicsökkentés, az terheli a költségvetést, mivel egyre drágább azt fenntartani. Ezért már jóval a szerdai bejelentés előtt arra juttottak, hogy felül kell vizsgálni a rezsicsökkentés rendszerét – amit egyébként számos ellenzéki képviselő is követelt már a bejelentés előtt, sőt, kérték a kormányt, hogy a jómódban élőkre ne vonatkozzon a rezsicsökkentés.

Az OTP Bank elemzői által készített számítások szerint a rezsicsökkentés szűkítése – azaz a most bejelentett intézkedés – idén 500 milliárd forintnyi, jövőre pedig 1050 milliárd forintnyi kiadásmegtakarítást jelent az államnak. Amit most azok fognak megfizetni, akik áramból éves szinte 2523 kWh-nál – ez havi 210 kWh-nak felel meg –, gáz esetén pedig éves szinten 1729 m³-nél – ami havi 144 m³-nek felel meg – többet fogyasztanak. De azt továbbra sem ismerjük, hogy a szolgáltatónak milyen módon kell majd megállapítani a piaci árat.

Nem látni, mi lesz a megoldás

Hétfőn reggel hat órakor a terveknek megfelelően leállt a gázszállítás az Északi Áramlaton, a Németországba szállító legnagyobb vezetéken, és várhatóan 10 napig nem lesz rajta szállítás. A kormányok és a vállalatok attól tartanak, hogy a leállás tartós lesz, és az oroszok nem fogják visszaindítani a szállítást. 

Az Északi Áramlat 1 gázvezetéken évente 55 milliárd köbméter gázt szállít Oroszország Németországba a Balti-tengeren keresztül. A tervezett karbantartás július 11-től július 21-ig tart.

A korábbi években az Északi Áramlat 1 éves karbantartási időszaka körülbelül 10-12 napig tartott, és időben befejeződött. A gázszállítás teljes leállása valószínűtlen, a Gazprom nem irányította át az áramlást más vezetékeken keresztül, ami azt jelzi, hogy a gázáramlás hosszan tartó csökkenése nem várható – vélik a Goldman Sachs elemzői a Reuters összefoglalója alapján.

Az európai referenciaértéknek számító holland gáz nagykereskedelmi ára tavaly július óta több mint 400 százalékkal emelkedett. Az Északi Áramlaton keresztül történő szállítás leállítása Oroszországnak és Nyugat-Európának egyaránt ártana. A Magyarországra történő gázszállítás zavartalan (az adatok nyilvánosan ellenőrizhetők),

Ha esetleg nem fog helyreállni a szállítás, szinte biztos, hogy még nagyobb energiaválság lesz. Mindezek mellett a miniszterelnök most pénteken, Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter pedig pár héttel korábban felhívta arra a figyelmet, hogy szinte biztosan érkezik egy globális válság. „A szankciós politika pedig további recesszióba tolja bele a gazdaságokat” – véli Nagy Márton, aki szerint a piac most sokkal erősebb, mint a jegybankok.

Majd a miniszter úgy fogalmazott, hogy az infláció leszorítása és a szankciós politika lényegében betolja Európa gazdaságát egy mesterséges recessziós környezetbe. Akkor úgy fogalmazott, hogy ha a gazdaság lassul – márpedig lassulni fog –, akkor azt maximum fél évvel követi a munkaerőpiac visszaesése is. Ez pedig azt eredményezi, hogy a munkaerőpiacokon válság fog kialakulni, és ebből végül politikai értelemben is probléma keletkezik.

Tehát a globális gazdasági kilátások sem túl rózsásak, már ennek az előszele lehetett maga a rezsicsökkentés most bejelentett módosítása is.

(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter (j) Novák Katalin köztársasági elnök és Orbán Viktor kormányfő társaságában, miután átvette kinevezési okmányát a Sándor-palotában 2022. május 24-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)