A szakértők arra számítanak, hogy a kereslet és a kínálat a következő időszakban egyensúlyba kerülhet.
Az eddig megszokottakhoz képest más lesz az idei albérletszezon, ami a felvételi ponthatárok csütörtöki kihirdetésével indul – derül ki az ingatlan.com legújabb elemzéséből, amely 10 ezer kiadó lakóingatlan-hirdetés alapján bemutatja a Budapestre és az egyetemvárosokra jellemző átlagos bérleti díjakat, valamint azt, hogy mi alapján döntenek majd a bérlők és mire érdemes figyelnie a bérbeadóknak.
Tavasszal az átlagos bérleti díjak 23,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – a KSH-ingatlan.com lakbérindexe szerint. Az emelkedés többek között azzal magyarázható, hogy a stabilan erős kereslethez képest az albérlet kínálat a felére esett vissza, mondta Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Arra számítanak, hogy a kereslet és kínálat a következő időszakban egyensúlyba kerül. A következő hetekben berobbanó kereslettel párhuzamosan a kínálat is bővülésnek indult, és ismét bőven 10 ezer fölé kerülhet a kiadó lakóingatlanok száma, amelyekből az egyetemre tartó fiatalok válogathatnak.
Az ingatlan.com szakértője szerint a kínálat bővülése visszafoghatja az albérletárak emelkedését is.
Balogh László szerint az idei albérletszezon azért lesz kivételes, mert az előző években a lokáció és a bérleti díj volt a legmeghatározóbb tényező a bérlőjelölteknél, csak ezek után jött a rezsi és a közös költség.
Az idei szezonban viszont várhatóan szinte minden lakásmegtekintés során elhangzik majd a kérdés, hogy mennyi a rezsije.
A diákoknak már nemcsak a folyamatosan növekvő bérleti díjak jelentik majd a kihívást, hanem tudatosabban oda kell figyelniük a kiválasztott ingatlan energiafogyasztására is. Az egy főre jutó bérleti díj csökkentését a diákok eddig úgy oldották meg, hogy többen béreltek egy nagyobb alapterületű ingatlant, de idén ezek közül is az energiatakarékos lakásokat érdemes keresniük.
Budapesten július közepén a kiadásra kínált lakóingatlanok átlagos bérleti díja 195 ezer forintot tett ki.
Az egyetemvárosok közül Debrecenre, Győrre és Veszprémre 150-150 ezer forintos átlagos bérleti díj volt jellemző július közepén. Miskolcon 95 ezer forint volt ugyanez. Szegeden 140 ezer forintért, Pécsen pedig 130 ezer forintért kínálják a kiadó lakásokat a tulajdonosok.
Balogh László szerint a háromhavi kaució kikötése a rezsiszabályok változása miatt sokakban felmerülhet ötletként, de egyelőre nem igazán működik. A Belvárosban például nagyságrendileg egymillió forintos kaucióra lenne szükség a beköltözők részéről.
A bérlő nevére írt mérőóra jó megoldásnak tűnik, de számolni kell azzal, ha tartozás miatt mégis kikapcsolják a szolgáltatást, akkor valakinek ki kell fizetni az adósságot, hogy azt újra igénybe lehessen venni.
Az idei albérletszezon slágerei az úgynevezett előrefizetős mérőórák lehetnek, amelyek a gáz- és áramszolgáltatás esetében működnek.
A telepítés költsége kisebb, mint egy havi bérleti díj, és velük elkerülhető a túlfogyasztás és a tartozás felhalmozása is. A víznél erre nincs lehetőség, mert utóbbi szolgáltatás igénybevétele alapjog.
Az ingatlan.com szakértője egyúttal azt javasolja a bérbeadóknak, hogy amikor felteszik a lakást az ingatlanhirdetési portálra, akkor a rezsi összegét, a közös költséget és a fűtéstípust is tüntessék fel a hirdetésben, mert ez fontos információvá vált a bérlők számára.