Az Európai Bizottság új vészhelyzeti hatásköröket készít elő, és az uniós országokat a gázfogyasztás csökkentésére kényszerítené. Három uniós diplomata úgy fogalmazott, hogy a javaslat várhatóan szerdán kerül bemutatásra.
A terv szerint a bizottság kötelezően előírná a gázfogyasztás csökkentését vészhelyzetek esetén. Ezeket a terveket pont akkor mutatnák be, amikor egyre több jel utal arra, hogy Oroszország nem kívánja a korábban megszokott módon újraindítani az Északi Áramlaton a földgázszállítást. Moszkva a háború kirobbanása óta már sok fogyasztónak csökkentette szállítását, és – ahogy arról tegnap beszámoltunk – egyre félőbb, hogy a Kreml úgy dönt, hogy július 21-én nem indítja újra az Oroszországból Németországba tartó Északi Áramlat gázvezetéket a múlt heti rutinszerű karbantartás után.
Az uniós országok eközben folyamatosan azon dolgoznak, hogy a téli felkészülés jegyében növeljék gázkészleteiket. Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség igazgatója hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a blokknak jelentősen csökkentenie kell a nyári földgázfogyasztását, hogy megfelelően fel tudjon készülni.
A bizottság kötelező fogyasztáscsökkentésre vonatkozó terve olyan jogi mechanizmust foglal magában, amely lehetővé tenné, hogy minősített többséggel döntsenek az intézkedésekről. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ezt egyetlen országnak sem lenne lehetősége megvétózni. A korábban említett három diplomata szerint a cél az, hogy a tervezetet a július 26-i rendkívüli energiatanácsi ülésen jóváhagyják. A megbeszélések központi kérdése jelenleg az, hogy a tagállamoknak
ősztől bizonyos mértékben csökkenteniük kell a gázfelhasználásukat.
A nyilatkozó két diplomata szerint 5 és 20 százalék közötti csökkentésről van jelenleg szó, a végső megállapodás pedig várhatóan 10 és 15 százalék között lesz. Ha a szabályokat jóváhagyják, akkor a bizottság önhatalmúlag vagy legalább két ország kérésére kezdeményezheti a kötelező fogyasztáscsökkentést. Az egyik diplomata szerint a kihívást nem a szövegezés jelenti majd, hanem az, hogy a tagállamok beállnak-e a terv mellé. A bizottság a kiszivárgott hírekre nem kívánt reagálni, de mind a Politico, mind a Bloomberg megerősítette ezeket az információkat.
Ahogy azzal már korábban mi is foglalkoztunk, egyre élesebbek azok a felvetések, melyek szerint Európában nyáron akut energiaválság lesz, a nemzetközi elemzők sorra – lassan kivétel nélkül – ezt prognosztizálja. A múlt héten szerdán tartott rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról kérdeztük, hogy egy akut energiaválságban Magyarországnak ki kell-e segítenie az uniós országokat. A miniszter erre egyértelműen azt válaszolta, hogy nem – nemzetközi jogásszal vizsgáltuk meg, hogy a miniszternek igaza van-e.
Mivel a hazai ellátás biztosított, így a rendkívüli Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert arról kérdeztük, hogy ha úgy alakul a helyzet Európában, akkor kell-e segítenünk a többi tagállamnak. A miniszter elsőre határozottan nemmel felelt, majd amikor újra rákérdeztünk nála, bővebben kifejtette: „Nincs ilyen kötelezettségünk. Mindenkinek segítünk, ha a magyar családok és a magyar gazdaság biztonságban van, de kötelezettségünk erre nincs.”
Lapunk a miniszter válasza kapcsán megkereste Tóth Norbertet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) tanszékvezető egyetemi docensét, hogy erősítse meg vagy cáfolja a miniszter kijelentését. Úgy látja: „A felvetett kérdés egyébként jogilag nagyon érdekes és összetett. Szerintem az a lényeg, hogy amit a miniszter mondott, az tényszerűen megfelel az igazságnak. Tehát nincs olyan nemzetközi szerződés, ami azt mondaná ki, hogy ki kell segíteni egyik államnak a másikat energiaügyben, ha bajba kerül. Viszont ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lennének olyan eszközei az Európai Uniónak, amelyekkel ez irányú esetleges célját el tudja érni.”
Az Európai Bizottság nem számít arra, hogy Oroszország ezen a héten újraindítja az Északi Áramlatot – ezt egy magas rangú tisztviselő közölte a Bloombergnek, ez az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy az Európai Unió a lehető legrosszabbra készül.
Nem számítunk arra, hogy a vezeték újraindul. Abból indulunk ki, hogy nem fog újra üzemelni, és ebben az esetben bizonyosan további intézkedéseket kell majd hozni
– mondta kedden Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa.
Oroszország az eddigi tervek szerint július 21-én a tervezett karbantartást követően újraindítja a szállítást az Északi Áramlaton, de Nyugat-Európában egyre nagyobb az aggodalom, hogy nem indul újra a szállítás, vagy nem teljes kapacitással fog a továbbiakban üzemelni. Különösen azért, mert Moszkva a múlt hónapban a szankciókra hivatkozva csökkentette a mennyiséget. A történethez hozzátartozik, hogy hivatalosan eddig sem Moszkva, sem a Gazprom nem jelezte, hogy a vezeték nem fog normalizálódni július 21-től.
Az EU-ba irányuló orosz gázszállítások leállása katasztrofális hatással lenne az ipari szektorra, ezért az országok igyekeznek alternatív ellátási lehetőségeket találni. Németország – Európa egyik, ha nem a legnagyobb gazdasága – kiemelten függ az orosz gáztól.
(Borítókép: Hristo Rusev / Getty Images)