A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem frissen megnyílt innovatív járműtervezési műhelyében járt az Index, ahol ugyan már húsz éve képzik a Mercedes-Benz vezető tervezőivel szoros kötelékben a tehetséges fiatalokat, most kapcsolnak csak rá igazán. A cél nem kisebb, mint az, hogy az összeszerelő műhely jelleg mellett Magyarország kreatívan, intellektuálisan is hozzájáruljon a jövő autógyártásához.
Budapesten létezik egy műhely, ahol a fiataloknak az a feladata, hogy a fantáziájukat tényleg eleresztve megálmodják a jövő járműveit. És ezzel együtt lényegében magát a jövőnket, a jövő mobilitását is. Úgy, hogy mindehhez maga a Mercedes-Benz adja a hátszelet. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) járműtervezés szakos hallgatói pedig szorgalmasan gyártják is a repülő szőnyegeket, illetve a most még csak leginkább elszállt sci-fi-díszletnek ható járműterveket.
Miután a szíriai polgárháborúban szétlőtték az Orvosok Határok Nélkül mentőautóit, kitaláltam, hogy tervezek egy járművet, amivel biztonságban vissza tudnak menni életeket menteni, mert az autó közben megvédi őket. Így született a mentő Unimog, amelyik hármasával közlekedik, és ha lőni kezdik, ezek a járművek úgy kapcsolódnak össze – akár út közben –, hogy ezzel gyakorlatilag egy mozgó bástyává alakulnak, illetve ott helyben egy mozgó kórházat is létrehoznak
– mesélte a tervezőasztal mellől Treffler Máté, a MOME Járműtervezési Programjának friss diplomása. A 25 éves autótervező is azon szerencsés kiválasztottak egyike, aki féléves szakmai gyakorlaton vehetett részt a Mercedes-Benz esseni központjában a vállalat top tervezőinek vezetésével. Az ottani sorozatgyártáson felnitervezés közben fogalmazódott meg benne nagy sikert arató diplomamunkája ötlete, az önvezető autóé, amely továbbra is megadja a vezetés élményét.
„Ezt az autót 2070-re terveztem egy olyan jövőképen, hogy addigra már minden autó önvezető lesz. Én viszont személy szerint az a típus vagyok, aki imád vezetni: Szentendrén nőttem fel, és rengetegszer pusztán a vezetés élménye miatt, azért mentem el a Pilisbe, hogy autókázzak egyet. Egy önvezető autóban viszont hogyan lesz meg ez az érzés? Úgy, hogy az autóban, amit terveztem, két kapszula van, és ezek úgy dőlnek be a kanyarokban gyakorlatilag, ahogy teszi egy motor is”
– magyarázza Treffler Máté, hogyan oldotta meg a feladatot. Mint a fiatal tervező mondja, a járműtervezés szakon tanáraik, vezetőik a kiadott feladatoknál direkt nem szabnak meg számukra semmiféle műszaki megkötést. Legfeljebb a méretet szabják meg, amikor például az egyik félévben Kei Cart kellett tervezniük a japán piacra, amely kisebb még a Fiat 500-nál is. Hogy miért és ez kinek éri meg? Treffler Máté szerint ezzel a kreatív potenciált szeretnék felmérni az egyetemen.
De ezenkívül nem szokott lenni más műszaki megkötés. Alapvetően a kreatív potenciált szeretnék felmérni az egyetemen, és ebben az a legjobb általában, ha nincs semmilyen műszaki vagy más megkötés. Ezekből tényleg effektíve semmi kézzelfogható eredménye a Mercedesnek nem lesz, sokkal inkább az, hogy milyen kreatív potenciál van a hallgatókban, és aki ügyes és sikeres, azt meghívják gyakorlatra, vagy végül állást is ajánlanak neki.
„Idén lesz húsz éve, hogy a MOME-n együttműködünk a Mercedes-Benzzel, ami azt jelenti, hogy minden félév elején a Mercedes esseni központjának vezető tervezői adják ki a hallgatóinknak az adott félévre szóló feladatot. Például tervezzünk egy autót Indiába, találjuk ki a következő luxus-Sedant, vagy egy divattervezővel közösen alkossunk egy új Mercedest. Ezen túl a Mercedes tervezői rendszeresen, heti szinten konzultálnak a hallgatókkal, az utóbbi időben leginkább online.”
– Ezt már Húnfalvi András, a MOME járműtervezés programjának művésztanára magyarázza az Indexnek, aki korábban maga is itt szerezte a diplomáját. A mindeközben saját sikeres formatervező stúdiót vezető fiatal dizájner hozzátette: a pandémia alatt a hallgatókkal csak még inkább kipattintották magukat a digitális anyagok, az animációk készítéséből: például a hagyományos anyagmodellezés helyett a kiterjesztett és virtuális valóság, az AR- és VR-technológiák által a terveinket mára ők is úgy tudják megmutatni, mint egy vezető autógyár dizájnrészlegén.
Azon túl, hogy diákjaik évek óta rendszeresen gyakornokoskodnak a Mercedesnél, a járműtervezés programjának végzősei utána nagy eséllyel helyezkednek el olyan top autógyárak formatervezésén, mint a Volvo, a KIA, a BMW, az Audi és természetesen maga a Mercedes – sorolja Húnfalvi András a sikereket. A művésztanár szerint a Mercedesnek azért is éri meg együttműködni velük, mert ők itt a kis budapesti egyetemi műhelyben egyenesen a következő 20-25 évre, sőt, a még távolabbi időkre készülnek, a jövő vízióját alkotják meg, amely egész biztosan tisztább és karbonsemlegesebb lesz.
A 2020 nyara óta alapítványi formában működő MOME és a Mercedes-Benz húszéves együttműködésének apropóján nyílt meg az egyetem budai campusán a régió legkorszerűbb járműtervezési műhelyének szánt MOME Mobility Design Lab, ahol a hallgatók mostantól a leginnovatívabb technológiákkal dolgozhatnak. Az idén júliusban felavatott új stúdiótól ambiciózusan nem kevesebbet vár az egyetem vezetése, mint azt, hogy mérföldkő legyen a régió leendő járműtervezőinek képzésében, valamint Magyarország versenyképességének növelésében. „A célunk, hogy a magyar gazdaság gyártói képességei, dinamikusan bővülő kapacitásai mellett a kreativitás, ezen belül a dizájn, a terméktervezői terület is megjelenjen mint hazai hozzáadott érték. Új eszközeinkkel ehhez már minden lehetőség adott” – mondta el a MOME Mobility Design Lab júliusi megnyitóján Böszörményi-Nagy Gergely, a MOME alapítványi elnöke. A támogatás, úgy tűnik, a Mercedes-Benz részéről maximálisan rendelkezésre áll a projekthez, mert a Mobility Design Lab ünnepélyes felavatóján Gorden Wagener, a Mercedes-Benz vezető tervezője kijelentette: nagyon büszke a közös munkára, a hallgatók munkáiban pedig tükröződik a campus megújulása, a fiatalok pedig professzionális konceptdesignt tettek le az asztalra, ahogy szerinte a MOME-n lenyűgöző a digitális tervezés színvonala is.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)