A magyar kormány a múlt héten tartott rendkívüli Kormányinfóján jelentette be, hogy érdemben hozzányúlnak az eddigi 2013 óta élő rezsicsökkentéshez. A kormányzat hét pontban foglalta össze az intézkedési tervét, aminek az utolsó pontjában arra kérik a lakosságot, hogy aki az átlag felett fogyaszt, az mérsékelje a fogyasztást, amennyiben ezt nem teszi meg, úgy – egy bizonyos szint felett – a védett árat fogja megfizetni.

Ezzel az Orbán-kormány először fogalmazta meg, hogy a lakosságot arra kérik, hogy tegyenek valamit a felhasznált energia csökkentésének érdekében. Ez a kérdéskör már egyébként az energiaválságon túl is napirendi pontok között volt a közpolitikában, a klímaváltozás hatásainak csökkentése miatt. Ám most minden eddiginél égetőbb lett a kérdés, hiszen számtalan család pénztárcája függ attól, hogy mennyire tudják csökkenteni a felhasznált energiamennyiséget.

Építkezni csak energiatudatosan érdemes

Az Európai Uniónak unos-untig ismételt javaslatai, hogy mennyire és hogyan állítsuk a termosztátot, már szinte a háború kirobbanása óta napirenden van. Viszont ennél talán sokkal fontosabb, hogy magában a lakóingatlanokban is számtalan felújítást végezhetünk annak érdekében, hogy tényleg nagyon alacsony szinten legyen a fogyasztásunk. Hogy ebbe mekkora potenciál van, azt semmilyen statisztika nem jellemez jobban mint az, hogy Magyarországon az összes felhasznált energia 40-42 százaléka az épületekhez köthető, vagyis a legnagyobb energiamegtakarítási lehetőség itt van.

Tehát ezek korszerűsítésében rengeteg potenciál van, amiket az EU-s forrásokkal kifejezetten lehetne támogatni, de jelenleg ezt Brüsszel visszatartja pont akkor, amikor a legjobban szükség lenne rá.

Lapunk az energiahatékonysági beruházásokkal kapcsolatosan megkereste Nagy Péter épületenergetikust, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagját, aki egyben ezzel a témával kapcsolatosan igazságügyi szakértő is. Szerinte a legfontosabb dolog, hogy az energiahatékonysági beruházások tulajdonképpen egy tartós rezsicsökkentésnek is nevezhetők, hiszen itt a fizikai mennyiség csökkentéséről beszélünk. A fel nem használt energia a legolcsóbb.

Az energiahatékonysági beruházások kapcsán három területet lehet szerinte elválasztani:

1. Szerkezeti korszerűsítések, idetartozik például a határolószerkezetek – falak, födémek –, illetve a nyílászárók hőszigetelése.
2. Épületgépészethez tartozó korszerűsítési beruházások. Ebben a csoportban találjuk az épület fűtésének vagy hűtésének optimalizálását.
3. Végül, de nem utolsósorban a híres megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek.

De ezek a területek egymástól szigorúan nem választhatók el, sőt, a kettes és hármas pont között nagyon sok átfedés is van. Fontos, hogy jelenleg egy új építésű ház csak úgy kaphat használatbavételi engedélyt, ha közel nulla energiaszintű, azaz ha a primer energiafelhasználása 50 kilowattóra alatt van évente négyzetméterenként. De az ilyen új korszerű épületek csak néhány százalékát teszik ki a magyarországi épületállománynak. A lakosság nagyobbik része még energetikai szempontból korszerűsítésre szoruló, különböző típusú épületben lakik.

Az viszont Nagy Péter szerint leszögezhető, hogy „minél társasházabb jellegű egy épület, annál kötöttebbek a lehetőségek, magyarul a gépészeti rendszerek például önállóan nagyon korlátozottan kezelhetők”. Talán erre a legjobb példa, hogy a panelházak esetén a nyílászárók cseréje a lakótól függ, nem engedélyköteles beruházás, de külső épületszigetelést nem végezhetünk önmagunkban. Viszont ezt követően egy panelnél „már csak a hőmérsékletet tudjuk magunktól szabályozni, más spórolási eszközök nincsenek a kezünkben”. Értelemszerűen egy családi háznál pedig csak rajtunk és pénztárcánkon múlik, hogy mennyire lesz energiahatékony.

Egyszerű kiszámolni

Hogy melyik épületen mit érdemes megtenni, azt egy energiamérleg tudja megmutatni nekünk. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint minden esetben célszerű elkészíteni ezt az energiamérleget, hiszen ez alapján kiszámolható, hogy az épület úgynevezett primerenergia-igénye mekkora, így meghatározható, hogy egy beruházás mennyi energiamegtakarítást hozhat.

Mondjuk egy sima nyílászárócsere esetén az alábbi számítást tudjuk elvégezni: egy nyílászárócsere jelenleg nagyjából 90-120 ezer forint költséget tartalmaz négyzetméterenként (tehát egy 150x150-es ablak cseréje nagyjából 270 ezer forint). Ennek az energiamegtakarítása átlagosan 15-20 százalékos, de ez tovább fokozható, ha a cserével együtt hőszigetelést is végzünk. Akkor jó egy ilyen beruházás, költségoptimalizált, és meg is fog térülni, így az alábbi képletet tudjuk használni a korábban említett nyílászáróprojekt esetén:

A megtakarítható energiamennyiséget megszorozzuk az energiahordozó árával, kiad egy potencionális energiamegtakarítás-mértéket forintban. Ezt kell összehasonlítani magával a beruházás teljes költségével és lehetséges uniós vagy hazai támogatásokkal.

Természetesen minden esetben ez azzal jár, hogy az ingatlan energiaigénye csökken. Nagy Péter szerint viszont ezeket a beruházásokat érdemes komplexen kezelni, és az egész rendszert és lehetőségeket együtt mérlegelni még a beruházás előtt. A megalapozott döntés meghozatalához javasolt energetikai szakember megkeresése.

(Borítókép: James MacDonald / Bloomberg / Getty Images)