Télen derül majd ki, hogy a kormány valóban jobban kezeli-e az energiaválságot, mint az uniós országok többsége, ahol már most korlátozásokat vezetnek be.
Sebestyén Géza a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint az elhibázott szankciós politika vitte fel az energiaárakat Európában. Sebestyén Géza az InfoRádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Uniónál gyorsabban ismerte fel, hogy gázhiány fenyegeti a kontinenst.
A kormány hét pontból álló intézkedési tervével kapcsolatban kifejtette:
helyes irány a hazai gázkitermelés növelése, még akkor is, ha ez nyilván nem gyors folyamat.
Azzal is egyetért, hogy a kormány felhatalmazta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy további gázkészleteket szerezzen be, amivel kapcsolatban a tárcavezető már ért el sikereket.
De a lignitkitermelés felpörgetése, a Mátrai Erőmű blokkjainak újraindítása, a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítása mind-mind azt szolgálja, hogy csökkenjen a potenciális energiahiány esélye, és megfelelő volumenű legyen a hazai kínálat. Ahogyan a fogyasztás kordában tartása is, a lakosság motiválása is ezt a célt szolgálja – tette hozzá Sebestyén Géza, aki úgy véli, hogy a kormány a rezsicsökkentés átalakításával garantálja a lakossági kedvezmény költségoldalát.
A klímavédelmi szempontok ugyanakkor most szükségszerűen a háttérbe szorulnak, tette hozzá a szakértő. Amennyiben az Európai Unió nem akarja összedönteni a saját gazdaságát, akkor olyan energiaforrásoknak is utat kell adnia, amelyek kevésbé környezetbarátak, és ezért eddig mellőzöttek voltak.
Most nem az a kérdés, hogy mennyire környezetbarát módon tudjuk megoldani az energiatermelést, hanem sokkal inkább az, hogy lesz-e elég energia ahhoz, hogy a gazdaság működni tudjon, illetve a lakosság számára is rendelkezésre álljon a szükséges fűtőérték a tél átvészeléséhez
– fogalmazott a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.