Az euróövezet országainak bruttó hazai termékére csak korlátozott hatással lesz az olajárak emelkedése az Európai Központi Bank (EKB) tanulmánya alapján.
Az elemzés szerint az euróövezeti gazdaságokra korlátozott hatást gyakorol az olajárak drágulása. Egy feltételezett 40 százalékos olajár-emelkedés mintegy 0,8 százalékkal vetheti vissza a hazait ahhoz képest, amilyen növekedési potenciállal az euróövezet 2017 és 2020 között rendelkezett.
Az Európai Bizottság a következő négy évre 5,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre.
Az olajárak emelkedése a szűk ellátási keresztmetszeteknek, valamint az orosz-ukrán háborúhoz kapcsolódó kínálati sokknak tudható be. A Brent és a WTI típusú kőolaj világpiaci ára a háború kitörése után néhány héttel megközelítette a hordónkénti 140, illetve a 130 dolláros árat, azóta azonban a recesszió miatt 100 dollár környékére korrigálták.
Az euróövezet monetáris hatóságának júniusi makrogazdasági előrejelzésében az szerepelt, hogy az olajárak a 2022 és 2024 közötti időszakban a koronavírus-járvány előtti szintekhez képest (2017–2019) 40 százalékkal drágulnak.
Az olajárak jelenlegi emelkedési üteme azonban egyelőre kisebb, mint az 1973-as és az 1979-es sokk idején és gazdasági hatásaik is korlátozottabbak. A közgazdászok szerint ez összefügghet a rugalmasabb munkaerőpiacokkal, valamint a monetáris politikák és a fejlett gazdaságok reálgazdaságának jóval hatékonyabb működésével. Az első olajársokk idején 1973-ban, 2010-es árakon számolva 1000 dollár érték előállításához egy hordó olajra volt szükség, mintegy ötven évvel később ehhez már csak feleannyira.
Az orosz-ukrán háború és az elszabaduló energiaárak ellenére jól teljesített az euróövezet gazdasága a második negyedévben. Éves összevetésben
négy százalékkal nőtt az eurót használó 19 ország bruttó hazai terméke,
az első negyedévhez képest pedig 0,7 százalékos volt a bővülés, jóval az elemzők által várt 0,2 százalék felett.