Csendben véget ért egy belső uniós jogi csata arról, hogy az Európai Uniónak hogyan kellene felügyelnie a jogállamiságot a tagállamokban – ismertette a Politico.
Az Európai Parlament májusban ejtette a pert az Európai Bizottság ellen, amelyben arra sürgette az EU végrehajtó szervét, hogy azonnal alkalmazzon egy új jogkört, amely lehetővé tette volna, hogy csökkentse az olyan országoknak nyújtott támogatásokat, mint Magyarország, Lengyelország vagy Bulgária. Ezeket az országokat azzal vádolták, hogy engedik a korrupciót, miközben erodálják a független igazságszolgáltatást.
A Parlament saját jogi szolgálata úgy ítélte meg, hogy az ügy törékeny jogi alapokon nyugszik.
Továbbá a bizottság, engedve a parlament és a polgári jogi csoportok nyomásának, áprilisban beleegyezett abba, hogy elindítsa az úgynevezett jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben. De hetekkel később a parlament magas rangú vezetői úgy döntöttek, hogy visszavonják a jogi lépést – mondták el az EU-s tisztségviselők a Politicónak. A parlament szóvivője megerősítette, hogy az ügyet májusban megvitatták, és ejtették: „A frakcióvezetők széles többsége támogatta, hogy a parlament vonja vissza a bizottság elleni jogi lépéseket. Az Európai Parlament 2022. május 18-án tájékoztatta az Európai Bíróságot arról, hogy a keresetet meg kívánja szüntetni.”
A parlament eredetileg tavaly októberben indított pert, amellyel megpróbált nyomást gyakorolni, hogy a rendszeres uniós kifizetések esetében határozottabban lépjenek fel azokkal az országokkal szemben, amelyekről úgy ítélik meg, hogy nem tartják be „a jogállami és az alapvető demokratikus normákat”.
Az Európai Bizottság először 2021 óta élhet ezzel a hatáskörével, de kezdetben tartózkodott ettől. Miután az uniós vezetők arra kérték, hogy várja meg, amíg az Európai Bíróság dönt a Lengyelország és Magyarország által benyújtott, a hatáskör érvénytelenítését célzó jogi kérelemről, 2022 februárjában a bíróság végül döntött, és annak nyomán a bizottság szabadon eljárhatott. Míg a bizottság azóta Magyarországgal szemben tett jogi lépéseket, Lengyelországgal szemben végül nem indított eljárást.
Az intézmények között az elmúlt években komoly viták voltak, hogy miként lépjenek a számukra renitens országokkal szemben. A vita középpontjában rendszeresen Magyarország és Lengyelország állt. Az ellentétek legutóbb akkor mutatkoztak meg az uniós intézmények között, amikor Orbán Viktor kijelentette, hogy Magyarország nem válhat „kevert fajú” országgá.
Míg a Bizottság kezdetben tartózkodott az éles kommentártól, a Parlament vezetői elítélték a megjegyzést.
Az uniós források nagy részéről a bizottság dönt, és hatáskörét most arra használja, hogy nyomást gyakoroljon mind Magyarországra, mind Lengyelországra. Az intézmény jelenleg korrupciós aggályok miatt visszatartja a pandémia utáni helyreállításra szánt pénzeszközöket Budapesttől és Varsótól – ez az intézkedés a Magyarország rendszeres uniós költségvetési kifizetéseit célzó eljárás mellett történt.
A bizottság azonban Lengyelországgal szemben megértőbbnek tűnik. A végrehajtó testület júniusban megállapodott Varsóval egy menetrendről, amely konkrét reformokat tartalmaz, amelyeket ha a lengyelek végrehajtanak, megkapják a világjárvány okozta gazdasági károk helyreállítására szánt összeget. Az előzményeket ebben a cikkünkben összegeztük.
(Borítókép: Leon Neal / Getty Images)