A budapesti katások kétharmada igazságosnak tartja a bújtatottan foglalkoztatottak kizárását a kedvezményes adónemből. Szerintük az ügyeskedőket ki is kellene tiltani azokból az iparágakból, ahol a legtöbb visszaélést észleli a NAV. A fővárosi katások többsége szerint ugyanúgy szükség lenne egyszerűsített adónemre a cégeknek számlázó vállalkozók esetében is – derül ki a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) felméréséből.

A több mint ötezer katást megszólító felmérés alapján az szűrhető le, hogy a katatörvény módosítása széles rétegek számára okoz gondot. A BKIK szerint a jelenlegi bizonytalan helyzet azért alakult ki, mert Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke félretájékoztatta és megtévesztette a kormányt, saját, folyamatosan változó ötleteit az MKIK álláspontjaként állította be, miközben e tevékenységével súlyosan megsértette az MKIK alapszabályát is. Éppen ezért 

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szerint Parragh komoly károkat okozott a magyar vállalkozóknak azzal, hogy félretájékoztatta a kormányzatot.

Az MKIK elnöke szerint a katás adózók nagy része munkaviszonyt fed el a katázás mellett, és azt is mondta, hogy azok, akiket rosszul érint az új törvény, visszamehetnek a munkaerőpiacra.

Parragh László számára nem okozott meglepetést a nagy ellenkezés, számolt a tüntetésekkel, és szerinte a gazdaság soha nem lesz hófehér.

A BKIK elnöksége elfogadta az új katatörvény kiegészítésére kidolgozandó terveket, amelyek alapján szakértői részletes javaslatokkal álltak elő a kormány felé.

A BKIK javaslatai

A többségében magánszemélyeket kiszolgáló vállalkozások esetében:

• Mivel a 18 milliós árbevételi határ áfamentesség nélkül csak virtuális növekedést jelent, ezért az EU-nál kérvényezni kellene a mentesség ehhez való igazítását.
• Teljes tiltás helyett a katában maradó vállalkozók vagy árbevételük tíz–harminc százalékáig dolgozhassanak cégeknek is, vagy korlátlanul folytathassák az ilyen megrendelések kiszolgálását, és a cégnek kelljen negyven százalék többletadót fizetnie a szolgáltatásért, így szintbe hozva azt a munkavállalói adóteherrel.
• Vezessenek be egy választható havi százezer forintos kataadómértéket is, amely magában foglalná a minimálbérnek megfelelő tb-jogosultságokat.

Azoknak a katásoknak a helyzetére, akik továbbra is főleg cégeknek számláznának, és egyértelműen megállapítható, hogy nem bujtatott munkaviszony keretében történik a foglalkoztatásuk, a BKIK-nak négy megoldása lenne:

• Egy új, ezekre a vállalkozásokra kialakított, a katához viszonyítva jelentősen magasabb havi összegű, egyszerűsített adóforma bevezetése.
• Szegmentáltan bevezetni egy szezonális jellegű, kreatív és tudományos szférára vonatkozó egyszerűsített adóformát, és mindenki másnak egy egyszerűsített vállalkozói átalányozást.
• Egyszerűsíteni lehetne a meglévő egyéni vállalkozói átalányadózást, ami még az aktív könyvelők számára is sok esetben túl bonyolult.
• Végül az ekho részbeni átalakítása.

A BKIK kiemelte, hogy a katából kikerül több mint százezer mellékállású vállalkozó, aki főállású, illetve nappali diák vagy nyugdíjas jogviszony mellett keresetkiegészítésként dolgozik. Az ő esetükben – a nyugdíjasokat kivéve – reálisan évi három-négymillió forint az az összeg, amit főállás mellett meg tud keresni egy ilyen mikrovállalkozó.

• A vállalkozók egyéni vállalkozói átalányadó esetén hárommillió forintos bevételig még jobban is járnak ezzel az adónemmel, mintha katásként adóznának havi 25 ezer forintot.
• A nyugdíjasok négymilliós bevételig jobban járnak, mintha katásan számláznának, de ezen összeg felett is csak 15 százalék adót kell fizetniük.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezetői úgy látják, az átalányadó jó megoldás mindenkinek, érdemes megfontolni ezen adónem esetében az adminisztráció egyszerűsítését.

(Borítókép: Parragh László. Fotó: Koszticsák Szilárd /MTI)