Az ELTE kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az aszályhelyzet halasztást nem tűrő megoldást követel az európai mezőgazdaság súlyos helyzetére és a talajnedvesség rekonstrukciójára. Aszálytérképükön mutatják be Európa legkritikusabb területeit, amelybe Magyarország is beletartozik.
Az ELTE szerdai közleményében azt írta, hogy a kutatók legújabb aszálytérképe sokkoló képet nyújt az európai mezőgazdasági termelésről, mivel a növények számára elérhető talajnedvesség éves átlaga szinte az egész kontinensen csökkenő tendenciát mutat 1981 és 2017 között. A kutatók tanulmányából kiderült, hogy a vegetációs időszak nagy részét lefedő nyári félév az európai
MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK KÖZEL FELÉN CSÖKKENT LÉNYEGES MÉRTÉKBEN.
A European Journal of Agronomy című folyóiratban megjelent tanulmány értelmében a legkomolyabb mértékű csökkenés Kelet-Európában, Ukrajnában, Moldovában és Romániában történt. Észak-Európa szenvedte el a legkisebb mértékű talajnedvességi veszteséget.
A legnedvesebb talajokon az alpesi, a balti és a nyugat-balkáni országokban gazdálkodnak, míg a legszárazabb mezőgazdasági területek elsősorban a mediterrán és a kelet-európai országokban találhatók.
Magyarországot és az Észak-Balkán országait szintén a legszárazabb talajú országok között említik.
„Az Európa nagy részén 2015 óta szinte megszakítatlan aszályos periódus halaszthatatlan beavatkozást igényel” – figyelmeztet a tanulmányban Pinke Zsolt, az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa. Kutatótársai hozzáteszik: az elmúlt években annak örülhettünk, hogy Magyarország jórészt kimaradt ebből a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból – hiszen itt az idei évet leszámítva az utóbbi nyolc esztendőből csak 2015-ben fordult elő jelentősebb aszály.
A kutatók a tanulmányban felsoroltak módszereket is, amelyekkel csökkenthető az aszályhelyzet. Ilyen például, hogy a szántóföldi művelést áthelyezik az aszályos régiókból a kevésbé aszályosabba. De a kutatók felsorolták azokat az alkalmazkodási technikákat is, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a talajnedvesség megtartásához, például a nagyobb tőtávolság mellett való döntés vagy a szántásmentes, minimális talajbolygatást alkalmazó földművelés. Szerintük a felszíni vízvisszatartás különböző formái a klímaváltozás negatív hatásaival szemben való védekezés leghatékonyabb eszközei – ahogy arról az MTI beszámolt.