Július mindenre emlékeztetett, csak uborkaszezonra nem, a hónapot tematizáló közéleti és gazdasági események miatt kiugró látogatottság jellemezte a hírportálokat. A katatörvény és a rezsicsökkentés módosítása, az azokra reagáló demonstrációk és a politikai nagyüzem miatt megnőtt az érdeklődés a közéleti hírek iránt.
Az internetes tartalmak auditálását jelenleg a Digitális Közönségmérési Tanács (DKT) végzi, amelynek célja – csakúgy, mint a televíziók esetében a Nielsen Közönségmérésnek vagy a rádióknál a Kantar Hoffman – M-Meter konzorciumnak – olyan médiafogyasztási mérőszámok és adatok előállítása, amelyeket mindenki elfogad és használ.
A DKT hivatalos ajánlása alapján a mérésben szereplő weboldalak havi teljesítményét a napi átlagos látogatottsági adatok alapján érdemes rangsorolni, ez adja a legpontosabb képet a hazai oldalak méretéről, azok népszerűségéről. A felállított sorrend alapján érdemes tovább vizsgálódni: beszédes az egyes website-okon mért aktivitás is, ezt leginkább az oldalletöltés, illetve az oldalon eltöltött idő adataival lehet leírni. Az adatokból jól látszik, hogy meglehetősen vegyes a kép a hazai szereplők tekintetében.
Ha azt vizsgáljuk, hogy naponta átlagosan hány látogatója volt az adott weboldalnak július során, akkor a mérőszámok közül a valós felhasználószámot, angolul a real user (RU) számot kell figyelnünk.
A napi átlag felhasználószám alapján felállított lista első három helyén az Index, a Blikk és az Origo kapott helyet. Érdekesség, hogy amíg a harmadik helyezett Origo és az ötödik helyet elfoglaló Időkép között mindössze hetvenháromezer egyedi felhasználó a különbség, addig az Időkép és a hatodik Telex között ez a szám már 247 ezer olvasót jelent naponta átlagosan.
A felhasználószám fontos, de a közösségi média által dominált hírfogyasztási piacon beszédesebb, hogy az oldalt meglátogató felhasználók hány tartalmi oldalt „fogyasztottak”, azaz olvastak vagy néztek meg. Az oldalletöltési adatokat vizsgálva a listában több komoly változás is történt.
Ezt a rangsort fölényesen az Index vezeti. Az előző listán harmadik helyezett Origo a második helyre lépett fel, míg az Időkép az ötödik helyről a harmadikra. Ennek az összehasonlításnak a nagy vesztese egyértelműen a Blikk, ők a második helyről a hatodik helyre csúsztak vissza.
Egy másik minőségi mutató az oldalon eltöltött idő. Ennél a mutatószámnál is visszatérünk a napi átlag szerinti rangsorra, hiszen ez a szám mutatja meg, hogy átlagosan egy nap alatt hány percet töltenek az olvasók az oldalakon.
Azt hihetnénk, hogy a korábban vizsgált oldalletöltési mutató és az oldalon eltöltött idő kéz a kézben járnak egymással, a valóság azonban az, hogy ezen a listán is több változást láthatunk. A listát megvizsgálva egyértelműen látszik, hogy az Index a maga 8 perc 41 másodperces idejével, illetve a Telex a 7 perc 15 másodperces mutatójával kimagaslik a mezőnyből. A harmadik helyezett Origón a látogatók már több mint 2,5 perccel kevesebb időt töltenek el, mint a második helyen álló versenytárs oldalán. Szintén érdekes, hogy a Portfolio az oldalletöltési eredménysorban csupán a hetedik helyen szerepel, az oldalon eltöltött idő esetében azonban az előkelőnek mondható negyedik helyig lépett előre.
Ha kitekintünk a szakmailag indokolt napi átlagos felhasználószám alapján rangsorolt top 10-es összehasonlítás horizontján túlra, akkor számos új szereplő jelenik meg a listáinkon.
A legnagyobb oldalletöltéssel bíró oldalak felsorolásban több olyan piaci szereplő is megtalálható, amelyek az egyedi felhasználó alapján nem fértek be a top 10-be, ebben a mérésben azonban előkelő helyet foglalnak el. Ilyen például a Használtautó, a Videa és a Jófogás is. Ha belegondolunk egy átlagos felhasználó internetezési szokásába, akkor könnyen belátható, hogy az apróhirdetés-oldalak a működési sajátosságuk miatt kevés felhasználóval meglepően sok oldalletöltést tudnak generálni egyetlen hónap során.
A DKT hivatalos méréseibe nemcsak az írott sajtó, de a videós tartalmaknak felületet adó site-ok is beletartoznak, így nem meglepő módon, ha a hazai oldalakat nem a napi átlag elérésük alapján rendezzük sorba, hanem egyszerűen megnézzük, hogy melyik oldalon mennyi időt töltöttek el a felhasználók, akkor jól látható, hogy a listán csupa olyan szereplő található, akik valamilyen audiovizuális tartalmat közvetítenek a nézőiknek.
Az eredményből jól látszik, hogy az írott formátumok ilyen formában nem tudják felvenni a versenyt az audiovizuális tartalmakkal. A lista első három helyén a JobbmintaTv, a Videa és az RTL Most található. Az első olyan orgánum, ahol túlnyomó részben az írott tartalmak dominálnak, az Index, azonban ez az eredmény is csak a lista tizenkettedik helyére volt elegendő. A közéleti lapok közül a következő a Telex a tizenhatodik helyen.
A fenti elemzés a hivatalos hazai közönségmérés adatait veszi figyelembe, a magyar oldalak adatait rangsorolja, a külföldi üzemeltetésű oldalakkal nem számol. Nemzetközi kutatási adatok és trendek alapján viszont megállapítható, hogy a Meta és más techóriások által üzemeltetett oldalak forgalma biztosan előkelő helyen szerepelne egy összevont ranglistán. Csak a Facebookon naponta több mint fél órát tölt egy átlagos user, ehhez jönnek hozzá a többi platformon töltött percek. Egy közelmúltban publikált kalkuláció szerint életünk során majdnem 7 évet töltünk a közösségi média világában, ami alapján kijelenthetjük, hogy a nézők, olvasók figyelméért folytatott verseny már régen globális szinten zajlik, azonban ebben a versenyben a hazai hírsite-ok szerepe még mindig kiemelten fontos és meghatározó.