A K&H kutatása szerint 2022 első negyedében a fiatalok 47 százalékának nem volt lehetősége a takarékoskodásra. Árva András lakossági szegmensért felelős marketingvezető szerint a kilátások ennél csak kedvezőtlenebbek lesznek, mivel az árak várhatóan tovább emelkednek.
Egy friss felmérés szerint a fiatalok 28 százaléka tudott átlagosan 67 ezer forintot spórolni az előző hónapban Magyarországon. A K&H kutatásában azt írta, a gyorsuló infláció alapvetően átírja a korábbi években megszokott családi költségvetéseket, és a megtakarítási magatartásra is hatással van mindenkinél, a fiataloknál is.
Mint írták, a megváltozott gazdasági helyzet miatt kedvezőtlen helyzet állt elő, ugyanis szinte minden területen emelkednek az árak, de leginkább az élelmiszerek körében figyelhető meg jelentős drágulás. Ezenfelül az új rezsiszabályok miatt is magasabb árat kell majd fizetni az energiáért az átlagfogyasztás felett. Ezek pedig mind olyan tényezők, amelyek átírják a megszokott családi költségvetéseket és hatással vannak mindenki megtakarítására, köztük a fiatalokéra is.
A bank vizsgálatából kiderült, hogy a fiatalok 20 százaléka semmilyen módon nem tesz félre. Rendszeresen a hónap elején a fiatalok 26 százaléka tesz félre, 21 százalékuk pedig a hónap végi „maradékkal” hizlalja a megtakarítását. Szintén 21 százalékos azoknak az aránya, akik nem minden hónapban, de rendszeresen takarékoskodnak. Kiemelik: ezek az eredmények lényegében megegyeznek a felmérés első negyedéves eredményeivel, az eltérések 1-2 százalékpontosak, ami gyakorlatilag stagnálást jelent.
Ugyanakkor az érintettek hatoda – 16 százaléka – a második negyedévben azt mondta, rendszeresen nem tud spórolni, csak akkor tud előrébb lépni a megtakarításokat nézve, ha nagyobb összeget kap. Az első negyedévben ez még 22 százalékukra volt igaz.
A felmérés arra is rákérdezett, hogy a fiatalok a megkérdezésük előtti hónapban – azaz idén áprilisban – tudtak-e takarékoskodni, és ha igen, mekkora összegről volt szó. A fiatalok negyede erre nem tudott konkrét választ adni, 47 százalékuknak nem volt lehetősége a takarékoskodásra, 28 százalékuknak viszont sikerült. Bár az ő arányuk csökkent az első negyedévben mért 34 százalékról, az átlagosan megtakarított összeg 54 ezerről 67 ezer forintra, vagyis 24 százalékkal emelkedett. A kutatás adatait értékelve Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketingvezetője azt mondta:
Általánosságban, hosszabb távon a fiatalok ötöde nem tud félretenni, áprilisban például 47 százalékuknak nem volt módja erre. Ez részben a kedvezőtlenebbé váló gazdasági helyzettel, a gyorsuló inflációval, többek között az élelmiszer-kiadások emelkedésével magyarázható.
A vezető hangsúlyozta, a kilátások ennél csak kedvezőtlenebbek lesznek, mivel az árak várhatóan tovább emelkednek. Hozzátette: az új rezsiszabályok miatt elképzelhető, hogy a fiatalok egy részénél növekedni fognak a lakásfenntartási költségek, emiatt pedig tovább mérséklődhet a rövid távon takarékoskodó fiatalok aránya.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)