A múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nagyon világosan fogalmazott, amikor először kimondta, hogy Oroszország fegyverként használja a nyersanyagait. Ám ami ennél talán politikailag fontosabb, hogy azt javasolta a tagállamoknak, hogy 15 százalékkal csökkentsék gázigényüket, valamint hogy a tagállamok vállaljanak egymással szolidaritást. Energetikai szakértőt kérdeztünk ennek kivitelezési lehetőségeiről, valamint a várható következményekről.
A javaslat szinte azonnal nagy port kavart. Magyarországon kívül Portugália és Spanyolország is azonnal ellenezte, de több más tagállam, Olaszország, Franciaország, Ciprus és Görögország is komoly aggályokat fogalmazott meg. A kritika elsősorban az, hogy igazságtalan minden országtól azonos mértékű erőfeszítéseket követelni, hiszen az orosz nyersanyagfüggőség nem azonos mértékű. A szakértői nyilatkozatok szerint a jelenlegi felhívás a kereslet csökkentésére valóban helyes lépés. Ezt egyébként a legutóbb tartott kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is elismerte, és Magyarország is a kereslet csökkentésére fog törekedni.
Ahhoz, hogy jobban értsük a kialakult helyzetet, lapunk megkereste Gaál Gellértet, a Concorde energetikai szakértőjét, aki úgy foglalta össze a kialakult politikai helyzetet, hogy roppant nehéz kérdés, mely tagállamok mit tegyenek meg a másik kedvéért. „Például mindegyik ország más arányban használ gázt az áramtermeléshez. Ezért ezt minden ország egyedileg tudja eldönteni. Továbbá az is nagyon fontos szempont, hogy ha tudja, akkor mivel helyettesíti a kieső nyersanyagokat. De pusztán a szolidaritás miatt nehezen tudom elképzelni, hogy ez kivitelezhető” – nyilatkozta Gaál Gellért.
Az elmúlt hónapokban Oroszország szépen fokozatosan harmadára csökkentette a kontinensre irányuló gázexportját. Az EU pedig a hiány pótlására masszívan növelte a cseppfolyósított földgáz (LNG) importját, bár ez a trend már korábban is elkezdődött. Egyre többen hangoztatják, hogy a kínálati oldalon lévő alternatívák lassan nagyrészt kimerülnek. Többek között ezért is jutottak a piaci szereplők arra a következtetésre, hogy csak a kereslet csökkentésével lehet konszolidálni a helyzetet.
A kilátásokat tovább rontja, hogy az orosz gázszállítás bármikor teljesen megszakadhat. Ezért is fontos, hogy a tagországok még a tél előtt felgyorsítsák a gáztározók feltöltését. Egyébként ezt nagyban hátráltatja Oroszország jelenlegi magatartása, ami az Északi Áramlat 1 körül zajlik.
Az egyértelműen látszik, hogy most mindenki a kiutat keresi. Ez pedig amennyire nehézkes, annyira jól látszik, hogy mennyire súlyos energiakrízis van. A politikusok mindenféle lehetőségeket keresnek, még a politikailag nem is annyira valószínű megoldásokat is alternatívának látják
– nyilatkozta az Index megkeresésére Gaál Gellért. Ursula von der Leyen javaslata, hogy augusztus 1-től március 31-ig 15 százalékkal csökkentsék a keresletet, a terv szerint kezdetben önkéntes lesz. Csak idővel válik majd kötelezővé, illetve ha az Európai Bizottság rendkívüli állapotot hirdet.
A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a most bejelentett javaslatot az energiaárak maguktól is el fogják intézni. Tehát ez egy piaci mechanizmus alapján is végbemenne. A Concorde energetikai szakértője úgy véli, „a gázfelhasználás csökkentése elsősorban nem az iparra fog vonatkozni, hanem Európa-szerte az önkormányzatok által üzemeltetett létesítményekre. Tehát aki tud termelni, az fog is, de aki vissza tudja fogni a felhasználást, az csökkenteni fogja”.
A napokban a javaslatra reagálva Teresa Ribera, Spanyolország energiaügyi minisztere vázolta az országa és a hasonló országok által megfogalmazott kritikákat. Kijelentésében egyértelműen Németországra utalva azt mondta, hogy más országokkal ellentétben így nem tudnak majd élni a saját lehetőségeikkel az energetikában. Kiemelte azt az ellentmondást is, hogy Spanyolország vagy éppen Portugália nem függ az orosz gázszállítástól, így nem világos számukra, hogy nekik miért kellene kevesebb gázt fogyasztaniuk. Feltehetőleg őket nem is nagyon érintené, ha teljesen megszakadnának a szállítások. Az Európai Bizottságnak és Németországnak azonban erre egyértelmű válasza van: szerintük biztosítani kell az uniós energetikai szolidaritást.
A teljes körű európai egységben gondolkodó politikusok szerint a kontinens érdekében az összes tagállamnak minden, a rendelkezésére álló kínálati és keresleti oldali lehetőséget be kell vetnie együttesen. Bár ők is úgy gondolják, hogy – többek között a magas energetikai árak és a recessziós várakozások miatt – „racionális” keretek között kell ezt megszervezni. Szerintük az uniónak olyan kompenzációs mechanizmust kell kidolgoznia, amelynek az a célja, hogy méltányos kárpótlásokat biztosítson az egyes országoknak.
A megvalósítási tervekre jó példa, amit az EU javasol Spanyolországgal kapcsolatosan. Ennek értelmében hogyha ott megtakarítás érhető el – még ha Franciaországgal nincs is összekötve –, akkor az nagy jelentőséggel bírna Európa számára. Szerintük egy teljes körű uniós gázválság esetén nem lenne elképzelhetetlen, hogy a jelenleg Spanyolországba irányuló algériai vezetékes gázszállítások egy részét összehangolják az Olaszországba tartó LNG-szállításokkal. Majd onnan érkezne meg a mennyiség Közép-Európába. Mivel az LNG jelenleg drágább, mint az algériai gáz, Spanyolországot megfelelően kompenzálni kellene a különbségért. Összességében azért kapnának a spanyolok EU-s pénzt, hogy az olasz LNG – az orosz helyett – Kelet-Európába jöjjön.
„Ezt a helyzetet én úgy látom, hogy valamit valamiért. Politikailag nagyon nehezen eladható, hogy egy ország azért fogja vissza magát, mert más országban szükség van az ő nyersanyagára, vagy mert máshol téves energiapolitikát folytattak. Nyilván ha valamit adnak – jelen esetben a németek – ezért cserébe, az már egy másik helyzetet eredményez” – foglalta össze lapunknak Gaál Gellért. Egyébként ez az eljárásrend számos más esetben is alkalmazható: a hollandiai gázmező melletti háztartásokat például feltétlenül kompenzálni kellene a megnövekedett földrengésveszély miatt.
Hasonló tervek vonatkoznának a többi dél-európai országra is, amelyek elsősorban nem az orosz gázszállítmányokat veszik. A szakértők szerint az egyértelmű, hogy ha ezekben az országokban csökkentik a gázfogyasztást, az segíthet más országoknak, de nyilván megfelelően kellene őket kompenzálni.
(Borítókép: Ursula von der Leyen 2022. június 17-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu Agency via Getty Images)