Az összes energiaforrásból származó teljes hazai energiafogyasztáson belül 2020-ban 13,9 százalék volt a megújuló energia részaránya. Ezzel Magyarország nemcsak elérte, hanem meg is haladta az uniós irányelv alapján előírt 13 százalékos részarányt – derül ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) összefoglaló jelentéséből.
A MEKH-tanulmány a hazai megújulóenergia-felhasználásnak a 2010 és 2020 közötti időszakát vizsgálta. Szerintük a növekedés forrásai főleg a bioüzemanyagok és a napenergia-termelés voltak. Magyarországon 2020-ban a megújuló alapon villamos energiát termelő erőművek beépített teljesítménye 3027 MW volt, ennek értelmében ez az előző évhez képest 32,15 százalékkal emelkedett.
Elsősorban azért, mert 2020-ban is a napelemek – beleértve a háztartási méretű berendezéseket – összesített beépített kapacitása növekedett a legnagyobb mértékben. Hiszen a 2019. év végi 1400 MW-ról 2020 végére több mint 50 százalékkal nőtt a beépített teljesítményük. 2020-ban összesen 5548 GWh villamos energiát termeltek hazánkban megújuló energiaforrások. Ez 18,73 százalékos növekedést jelent az előző évihez képest.
Jelentősen, több mint 60 százalékkal növekedett a napenergia-alapú termelés.
Emellett 21,9 százalékkal nőtt a biológiailag lebomló, kommunálishulladék-alapú, valamint enyhén bővült a vízenergia, illetve biogázalapú villamosenergia-termelés. A részarányokat tekintve folytatódott a napenergia-alapú piacszerzés, ez 2020-ban már több mint 44 százalékos arányt képviselt – ha a megújuló alapú villamos energia termelési mixet vizsgáljuk.
A MEKH sajtóközleményéből kiderült, hogy az összes energiaforrásból származó magyarországi „bruttó végső energiafogyasztás 2020-ban 776,06 PJ-t tett ki”, ez az előző évhez képest 3,18 százalékos csökkenést jelent. A kutatók szerint a visszaesés oka a koronavírus-járvány volt. A megújuló energiaforrásokból előállított energia bruttó végső fogyasztása viszont jelentősen, 6,14 százalékkal bővült 2019-hez képest. Az összesített megújulóenergia-részarány a fogyasztásban 2020-ban 13,9 százalékra nőtt,
amivel Magyarország túlteljesítette az európai uniós irányelv 2020-ra előírt 13 százalékos részarányát.
2020-ban a megújulóenergia-felhasználásunk közel 90 százalékát három energiaforrás, a szilárd biomassza, a bioüzemanyagok és a napenergia adta. Ezen belül pedig jelentős volt a háztartások által felhasznált szilárd biomassza, azaz a tűzifa felhasználása. Kiemelkedően a közlekedési és a villamosenergia-szektorban nőtt a megújulóenergia-felhasználás aránya, hiszen ebben a szektorban 11,57 százalékos részarányt ért el. A közlekedésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energiamennyiség pedig több mint a harmadával növekedett.
A vizsgálat kimutatta, hogy a magasabb kötelező bioüzemanyag-bekeverési arányoknak köszönhetően 2020-ban több mint 80 százalékkal nőtt a bioetanol, illetve közel 25 százalékkal a biodízel felhasználása. A fűtési és hűtési szektorban a megújulóenergia-részarány 2020-ban bár enyhe mértékben ugyan, de tovább csökkent, 17,72 százalékos értékre. Ebben a sajtóközlemény szerint a felhasznált összes energianövekedés is szerepet játszott.
(Borítókép: Földre telepített napelemek a Bács-Kiskun megyei községben 2021. augusztus 7-én. Fotó: Váli Miklós / MTI)