2022 júliusában éves alapon 13,7 százalékosra nőtt az infláció. Magyarországon 1998 júliusa óta, azaz 24 éve nem volt ilyen magas az éves fogyasztói árindex, és a következő hónapokban a helyzet tovább fog fokozódni, újabb magasságokba emelve az áremelkedés ütemét. A banki elemzők szerint 2022 őszén tetőzhet az infláció, és olyan elemző is nyilatkozott nekünk, aki szerint elérheti akár a húsz százalék feletti értéket. Az elemzői konszenzus szerint a tetőzés valahol a 17 és 20 százalék körüli tartományban várható. A 2022. évi átlagos infláció 12,5 és 14,5 százalék között, míg a 2023. évi a várakozások szerint tíz százalék felett alakulhat.
Idén eddig januárra vonatkozóan 7,9 százalékos, februárra 8,3 százalékos, márciusra 8,5 százalékos, áprilisra 9,5 százalékos, májusra 10,7 százalékos, júniusra 11,7 százalékos, júliusra pedig 13,7 százalékos fogyasztói árindexet tett közzé a KSH. Tehát az eddig eltelt hét hónapra a hivatalos adatok szerint átlagosan 10,04 százalékos inflációs átlag jönne ki. Most már csak az a kérdés, hogy decemberig még meddig tud felfelé kúszni az infláció.
A jegybank szerint néhány hónapig a 16-17 százalékos fogyasztói árindex is könnyen elképzelhető, és az Index által megkérdezett elemzők is minimum erre számítanak.
A Takarékbank vezető elemzője szerint az infláció az őszi hónapokra 17 százalék közelébe emelkedhet, míg a többiek ennél is borúlátóbbak. a CIB Bank vezető elemzője szerint akár húsz százalék fölött is tetőzhet az általános áremelkedés mértéke. Az eddig rendelkezésre álló adatok és a becsült értékek alapján az idei év egyes hónapjainak inflációs átlaga az elemzők szerint 12,5 és 14,5 százalék között alakulhat, 2023-ban pedig két számjegyű áremelkedésre számítanak az elemzők.
Az inflációkövető prémium magyar állampapírok esetében a kamatbázist mindig az előző évi havi inflációs adatok átlaga adja, ezért a prémium-állampapírok jövő évi kamatfordulójától a kamat két részből tevődik össze: a fent említett kamatbázisból és a papírok kibocsátásakor meghatározott kamatprémiumból, ezek összege határozza meg a kamatforduló utáni egy évben a prémium-állampapír kamatmértékét. A 2022. évi átlagos inflációra vonatkozó elemzői becslések alapján például a jelenleg is vásárolható, 2028-ban lejáró, 1,5 százalékos kamatprémiummal rendelkező prémium-állampapír (PMÁP 2028/K) a 2023. évi kamatfordulójától egy évig (2023. június 21-től 2024. június 20-ig) 14 és 16 százalék között kamatozhat, miközben jelenleg 2023. június 20-ig még csak évi 6,6 százalékot kamatozik.
Ehhez képest az elemzők 2023-ra mérsékeltebb, de éves átlagban még mindig tíz százalék feletti inflációra számítanak. Így a 2028/K prémium magyar állampapír a 2024. évi kamatfordulójától egy évig (2024. június 21-tól 2025. június 20-ig) majd 11,5 százalék felett kamatozhat.
A CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann szerint ismét kellemetlen meglepetést okoztak az inflációs adatok, a CIB Bank általános elemzői konszenzus feletti előrejelzésénél is nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak havi és éves szinten. Hozzátette, hogy a gazdaságot továbbra is rendkívül erőteljes, kiterjedt inflációs nyomás jellemzi, amit a maginfláció 16,7 százalékos szintje is jól jelez.
Az elemző szerint egyes termékkategóriákat vizsgálva a szolgáltatások, egyéb cikkek/üzemanyagok, háztartási energia és ruházkodási cikkek esetében a vártnak megfelelő folyamatokat láthatunk. A jövedéki adó emelése a korábbi tapasztalatokhoz képest viszont sokkal gyorsabban (gyakorlatilag azonnal és teljes mértékben) gyűrűzött át az alkohol- és a dohánytermékek árába, míg az élelmiszereknél még intenzívebbé vált a drágulás, havi szinten 4,1 százalékkal emelkedtek tovább az árak. A tartós fogyasztási cikkek esetében is az év legmagasabb hó/hó indexét láthattuk.
Ebben a kategóriában a kínálatoldali problémák mellett a gyenge forintárfolyam is látványosan és gyorsan gyűrűzik be az árakba.
Ráadásul az infláció még nem tetőzött, a rezsicsökkentés részleges kivezetése, majd a benzinársapka esetleges korrekciója a CIB Bank vezető elemzője szerint az őszi hónapokban húsz százalék fölé tolhatja az éves árindexet, így az éves átlagos infláció meghaladhatja a 14 százalékot. A bank jelenlegi számításai szerint csak 2023 második felétől várható az infláció látványosabb lassulása, de Trippon Mariann a jövő év átlagában is kétszámjegyű pénzromlási ütemet vár, az MNB célsávját pedig véleménye szerint csak 2024-ben közelítheti meg újra az infláció.
A felfelé mutató inflációs kockázatok tehát továbbra is igen jelentősek, miközben romlanak az inflációs várakozások és a bér-ár spirál kialakulásának kockázata sem elhanyagolható. Ilyen körülmények között az MNB-nek határozott lépésekkel kell folytatnia kamatemelési ciklusát, aminek eredményeképpen az irányadó kamat év végére 13 százalék fölé emelkedhet.
A Magyar Bankholding Zrt.-hez tartozó Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely azzal kezdte összefoglalóját, hogy a várakozásokat érdemben meghaladva, 13,7 százalékra emelkedett júliusban az infláció az igen széles körű áremelkedés miatt. Meglátása szerint az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 16,7 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat.
Hozzátette, hogy a meglepetést az élelmiszerárak és a tartós, az egyéb fogyasztási cikkek és szolgáltatások árának a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta.
A vártnál jóval magasabb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügyi termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedékiadó-emelése számos, elsősorban az élelmiszertermék-pályán a nyersanyag és energiaköltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások, valamint a háztartásienergia-árak befagyasztásának részleges feloldása miatt a Takarékbank meredeken, 12,6 százalékra emelte az idei évre vonatkozó átlagos inflációra vonatkozó becslését, 2023-ban pedig a pénzromlás üteme 10,1 százalékra mérséklődhet.
Az orosz–ukrán háború, valamint az Oroszország elleni szankciók és a részben ennek következtében csökkenő orosz gázszállítások érdemben felülírták az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek hatásai teljeskörűen továbbra sem becsülhetők meg. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak. Ez már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, az inflációt a következő hónapokban pedig tovább növeli a háztartásienergia-árak átlagfogyasztás feletti növelése.
A mikro- és kisvállalatok egyetemes szolgáltatásokból és a hatósági üzemanyagárak igénybevételéből történő kizárása, valamint a kata szigorítása további áremelkedést okozhat. Igen komoly hatásai látszanak a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) a háború kitörését követő elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt időszakban érdemben süllyedtek, ezt azonban a forint dollárral szembeni meredek gyengülése ellensúlyozza. Jelentős kockázatot jelentenek az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hetekben lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag- és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást.
Suppan Gergely kiemelte, hogy az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot (azaz további lehetséges áremelkedést) jelentenek
ezért a Takarékbank vezető elemzője szerint az MNB tovább folytathatja a kamatemelést. A többszörösére emelkedő gáz- és áramárak számos ágazatban és szinte minden ipari folyamatban megjelennek, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszerek termeléséhez szükséges műtrágyán és a vegyiparon át a fémfeldolgozásig, valamint az építőanyagok gyártásáig jelentős mértékű drágulást okoz.
A Takarékbank vezető elemzője szerint a következő hónapokban az átárazások, az adóemelések és a háztartásienergia-árak befagyasztásának részleges kivezetése miatt jelentős mértékben tovább emelkedik az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartásienergia-árak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a húsz százalékot. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg az esetleges fokozatos vagy teljes megszüntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot (azaz potenciális áremelkedést) jelent, de erre Suppan Gergely az alapforgatókönyv alapján nem számít. A Takarékbank vezető elemzője szerint az őszi hónapokban az infláció 17 százalék közelébe emelkedhet, azonban az év utolsó hónapjaitól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számít.
Suppan Gergely hozzátette, hogy a tartós fogyasztási cikkek árát jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek növekedése is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen jobb minőségű műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak nagy emelkedése érezteti hatását a bútorárakban is. A széles körű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöld technológiákra való átállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli.
A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul.
Az üdülési szolgáltatások árát jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés.
Az élősertés felvásárlási ára az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint ötven-hatvan százalékkal is megugrott, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok árában.
A búzaárak tavaszi emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi ára és a pékáruk árának emelkedése, azonban a búzaárak közelmúltbeli visszaesése miatt tetőzhetnek az árak.
A jövedékiadó-emelés a dohánytermékek és a szeszes italok, a csipszadó (neta) emelése pedig számos feldolgozott élelmiszer árát emelte. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofitadó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban, korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt, bár a kiskereskedelmi vállalkozások az egyes termékeket érintő árkorlátozások miatti veszteségeik áthárítására kényszerülhetnek.
Az ING Bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint 2022 júliusában a várakozásokat is felülmúló mértékben ugrott meg az infláció. Az előző hónaphoz képest átlagosan 2,3 százalékkal drágult a fogyasztói kosár értéke, ami éves összevetésben 13,7 százalékos inflációt jelent. Legutóbb 1998 júliusában volt ennél magasabb inflációs mutató. Virovácz Péter szerint ha lehet ilyet mondani, még ennél is komolyabb sokkot okozott a maginfláció alakulása, amely júliusban 16,7 százalékos év/év áremelkedést jelez a volatilis (ingadozó) tételektől megtisztított fogyasztói kosár esetében. Itt 1997 áprilisáig kell visszapörgetni a naptárat, hogy hasonló maginflációs indexszel szembesüljünk.
Az elemző szerint fontos megjegyezni, hogy a júliusi áremelkedés mögött nemcsak az eddigi kínálati sokkok húzódnak meg, hanem számos adóváltozás is. A jövedéki adó átalakítása és emelése, valamint a népegészségügyi termékadó kiterjesztése és emelése jelentős mértékben hozzájárult ehhez a rendkívül magas inflációhoz. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy egyre szélesebb körben érzékelhető az erőteljes árnyomás: a fogyasztói kosár 140 főbb termék- és szolgáltatáscsoportját nézve már 92 esetben kétszámjegyű az éves bázisú áremelkedés, vagyis a fogyasztói kosár kétharmadában vágtató inflációról beszélhetünk.
A részleteket böngészve az ING Bank vezető elemzője szerint továbbra is ki kell emelni, hogy a legnagyobb mértékben az élelmiszerek áremelkedése mozgatja a fő mutatószámot. A 27 százalékos áremelkedés az élelmiszerek esetében az elemző szerint jól mutatja, hogy az élelmiszerárstop érdemben nem képes az általános árnyomást kezelni. Az árstopintézkedésekkel nem érintett alapvető élelmiszerek egy jelentős részében már az ötven-hatvan százalékot is közelíti (vagy már meg is haladta) az éves infláció mértéke.
Ez elsősorban feldolgozott élelmiszerekre jellemző, amelyek a maginflációs kosár részét is képezik, így ez a drasztikus áremelkedés még erősebben nyomja rá a bélyegét a maginflációs mutatóra.
Virovácz Péter hozzátette, hogy az újabb és újabb rekordokat elérő forintgyengülés is érdemben befolyásolta az inflációt júliusban. A tartós fogyasztási cikkek (amelyek jelentős része importált termék) esetében már 14 százalékra gyorsult az év/év infláció. De természetesen emellett az energia, a munkaerő és a nyersanyagok drágulása az, ami egyre nagyobb arányban jelenik meg a fogyasztói árakban.
Azt is hangsúlyozta, hogy a jövedéki adó változásával érintett termékkörök, a szeszes italok és dohányáruk is újra két számjegyű inflációt mutattak júliusban. A júniusi enyhülés után júliusban újra élénkült a szolgáltatások áremelkedési üteme, ám ez továbbra is messze átlag alatti, 6,8 százalékos ütemet mutat.
Az ING Bank vezető elemzője szerint további gyorsulásra számíthatunk az inflációs mutatókban. Habár a forint némiképp erősödött az elmúlt hónapban, ez aligha elegendő ahhoz, hogy érdemben változtasson az infláció dinamikáján. Eközben az extraprofitadók áthárítása folytatódhat, miközben a rezsicsökkentés átalakítása augusztustól újabb két-három százalékponttal növelheti meg a fő inflációs mutatót.
Kiemelte, hogy az üzemanyagárstop októberi lejárata komoly inflációs kérdéseket vet fel. Amennyiben visszatérnek a piaci árak, úgy az év vége felé már könnyen húsz százalék közelébe is emelkedhetne a magyar inflációs mutató. Az év egészét nézve az ING Bank vezető elemzője 2022. évre 12,5-13 százalék körüli átlagos inflációval számol, míg 2023-ban is közel két számjegyű maradhat az átlagos árszínvonal emelkedése.
Ami a monetáris politikát illeti, véleménye szerint a helyzet továbbra is kényes. Habár jellemzően az adóemelésekre és az egyszeri ársokkokra (mint a rezsiszabályok átalakítása) egy jegybanknak nem érdemes reagálnia, ebben az inflációs környezetben ez átértékelődik. Nagy a veszélye ugyanis, hogy az inflációs várakozások tartósan magasan ragadnak, erősítve az ár-bér spirált, és az ilyen, másodkörös hatások megtörése érdekében a jegybanknak igenis reagálnia kell az emelkedő inflációra. E tekintetben az MNB-nek aligha lesz lehetősége visszakozni az elmúlt két hónapban látott agresszív kamatemelési politikától.
A következő hónapokban akár 100-100 bázisponttal is emelheti a kamatokat a jegybank. Annak érdekében, hogy minél hamarabb elérhető legyen a pozitív reálkamat-környezet (a kamatok és a fő inflációs mutató különbözete), ami akár tartósan erősíthetné a forintot, Virovácz Péter nem tartja elképzelhetetlennek, hogy 14 (akár 15) százalék környékén álljon csak meg a jegybank a kamatemelésekkel. Persze a kamatemelés egy részét a jegybank kiválthatja olyan új intézkedésekkel és eszközökkel, amelyek érdemben csökkentik a forintlikviditást, ezáltal szigorítva a monetáris politikát.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)