A várakozások szerint Ázsia és Európa között egyre élesebb lesz a harc a gázellátásuk biztosításáért. Ez az árak további emelkedésével járna, ami fokozná a most kialakulóban lévő energiaellátási és gazdasági válságot.
A nemzetközi kereskedők szerint Japán és Dél-Korea – a világ második és harmadik legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-importőrei – a téli hónapokra és az azt követő időszakra már most biztosítani akarják a szükségleteiket. Attól tartanak, hogy az év további részében az európai kereslet tovább fog fokozódni, ettől pedig olyan magasak lesznek az árak, hogy azt már nem tudják majd finanszírozni.
Így az Ázsiából érkező kihívás egy olyan időszakban történne, amikor a tengeren óriási mennyiségben kezdték el szállítani a cseppfolyósított földgázt (LNG). Európa így próbálja folyamatosan helyettesíteni az eddig Oroszországból érkező földgázmennyiséget. Az ár pedig Európában már most majdnem ötszörösére emelkedett az egy évvel ezelőttihez képest, ez pedig megnövelte a fogyasztók kiadásait.
Amit most látunk, az egyfajta kapkodás az LNG-szállítmányok iránt. Ez még nem látszik annyira az árakban, de feltehetően ez is be fog következni. Akik későn fognak vásárolni, azok fogják viselni a további árképzés terheit
– nyilatkozta a Financial Timesnak egy ázsiai székhelyű gázipari vállalat vezérigazgatója. A piaci szereplők szerint eddig a japán és dél-koreai vállalatok meglehetősen nagy aktivitást mutattak az LNG iránt: „Japánnak és Dél-Koreának gondja van az energiabiztonságával. Aggódnak amiatt, mi fog történni rövid, közép- és hosszú távon” – nyilatkozta Toby Copson, a Trident LNG gázkereskedelmi vállalat kereskedelmi vezetője, aki szerint idén és a jövő év első negyedévében komoly versenyt fogunk látni a piacon, amikor Európa és Ázsia elkezd majd egymásra licitálni.
Mint ahogy az korábban felmerült, az LNG-piacon Kína, Japán és Dél-Korea a világ három legnagyobb importőre. Ám mindhárom ázsiai ország egyre több energiát termel megújuló forrásokból: Japán és Dél-Korea májusban rekordot döntött a napenergiában, míg Kína 2022 első felében a tiszta energiaforrásai miatt kevesebb szenet égetett el.
Az európai gázár most lényegesen magasabb, mint az ázsiai. Ez az európai kereslet növekedésének tudható be. Július vége óta az Északi Áramlat európai gázvezetékből származó orosz gázszállítás a 20 százalékára esett vissza. A magasabb európai árak ebben a tekintetben pedig azt jelentik, hogy a kereskedelmi vállalatok jelenleg abban motiváltak, hogy a magasabb haszonkulcsok miatt a földgázt Európába szállítsák.
Az árkülönbség jelenleg olyan nagy, hogy a piaci beszámolók szerint az Ázsiában hosszú távú szerződésekkel rendelkező kereskedők néha felbontják a már meglévő szerződésüket, majd kifizethetik az ezért járó büntetést, és
még így is nyereséget termelnek, amikor Európában értékesítik a nyersanyagot.
Európa és Ázsia versenyben van az amerikai cseppfolyósított földgázért. Washington az idei év első négy hónapjában az exportált földgázának a 74 százalékát Európába szállította – ez tavaly az éves átlagot figyelembe véve még 34 százalék volt.
Míg az olyan országok, mint Japán és Dél-Korea bizonyos mértékig képesek lesznek elviselni a magasabb árakat, a fejlődő ázsiai országok feltehetően nem. A mostani piaci trendek azt mutatják, „lesznek olyan időszakok, amikor Ázsiának túl sokat kell majd fizetnie” az LNG-szállítmányokért – mondta egy nemzetközi kereskedő a Financial Timesnak. Az olyan fejlődő országok, mint Banglades és Pakisztán, már most is napi szinten áramszünetekkel küzdenek – mondjuk ennek vannak infrastrukturális oka is. A Bloombergnek nyilatkozó nemzetközi szakértők szerint amint Japán és Dél-Korea megkezdi gázkészleteinek feltöltését, a tél beköszöntével a verseny még élesebbé válhat.
Ezt a helyzetet fogja megfejelni, hogy Kínában eddig a zéró Covid-politika miatt számos korlátozás még idén nyáron is életben volt. Az európai országok pedig folyamatosan tudták csökkenteni a gázfogyasztásukat és növelni a földgázimportjukat, valamint újra tudták indítani a leállított szénerőműveket. Európának eddig segítségére volt az ázsiai gazdasági helyzet: Kína csökkentette a szén- és LNG-importot, miután növelte a hazai termelését, és a víruslezárások miatt ott gazdasági lassulás volt. Amikor Kína gazdasága látványosan elkezd majd helyreállni, akkor ez az LNG-igényükben is jelentkezni fog. Ha pedig Európa számára kevesebb LNG áll majd rendelkezésre, az tovább fogja emelni az egyébként is magas európai energiaárakat.
(Borítókép: Kiyoshi Ota / Bloomberg / Getty Images)