Ugyanabban a helyzetben vagyunk, mint 2007–2008-ban, de ez még nem az a klasszikus válság – vélekedik a volt pénzügyminiszter, László Csaba. A közgazdász azt is elárulta, miért nem látjuk a forint árfolyamának javulását, miközben a jegybank folyamatosan emeli az alapkamatot.
„Ez még nem az a klasszikus válság, ami egy-másfél éven belül bekövetkezhet, de abba az irányba haladunk” – mondta László Csaba címzetes egyetemi tanár, volt pénzügyminiszter a Szabad Európának adott interjújában. A közgazdász hangsúlyozta: „a fogyasztói várakozások romlanak, az emberek kezdenek megijedni. A szomszédunkban zajló háború miatt megugrottak az energiaárak. Ez párosul azzal a félelemmel, hogy ellátási problémák lehetnek”. Megjegyezte továbbá, hogy a koronavírus miatt még mindig vannak olyan ellátási láncok, amelyek nem álltak helyre.
Néhány évvel ezelőtt senki nem vette volna komolyan azt az elemzőt, aki tartósan négyszáz körüli forint-euró árfolyammal számol. Ez most a mindennapok része
– fogalmazott László Csaba, aki szerint a politikusok azért mondják azt, hogy fel vannak készülve a következő válságra, mert azt remélik, hasonló lesz a korábbiakhoz. „Egy következő válságra ezért csak korlátozottan lehet felkészülni. Vannak persze hasonló válságok, ha jönne egy újabb világjárvány, arra jobban fel lennénk készülve, mint voltunk 2020-ban” – vélekedett az adószakértő a Szabad Európának adott interjújában.
A magyar kormány egyébként mindannak az ellenkezőjét csinálta, mint amivel készülni lehet a nehezebb időkre. Olyankor tartalékokat kell képezni – amikor még jól megy a gazdaságnak. A magyar kormány még akkor is nyomta a gázt a Covid lencsengése után, amikor az már komoly költségvetési hiányt produkált
– emelte ki a közgazdász. Szerinte ugyanez igaz a monetáris politikára is. Mint mondta, az MNB túl sok ideig tartotta alacsonyan a kamatot. Ez, és az uniós támogatások hiánya pedig komoly recessziós fenyegetést jelent – hangsúlyozta a szakember.
László Csaba elmondta, hogy 2007–2008-tól kezdve egyfajta „kegyelmi állapot volt”, mert csökkentek a nyersanyagárak és a kamatok is alacsonyak voltak. Megjegyezte ugyanakkor: „tankönyvi példa, hogy ha ész nélkül nyomják a pénzt a rendszerbe, az előbb-utóbb inflációhoz vezet”.
A miniszterelnök időről időre elmondja, hogy a közgazdaságtankönyvek a szemétdombra valók, de van néhány alapvető összefüggés, ami ezer éve is igaz volt és ezer év múlva is igaz lesz. Az egyik ilyen, hogy ha a jövedelmek valós többlettermelés nélkül nőni kezdenek, abból infláció lesz
– magyarázta. Hozzátette, hogy egyelőre nem lehet megjósolni, hogy mekkora lesz az infláció és meddig tart majd, de ezt „nem lehet megúszni”. Véleménye szerint
„Magyarországon ez drasztikusabb és nehezebb lesz. Ezért is gondolom, hogy nem fogjuk megúszni a recessziót”.
A közgazdász elmondta, hogy egyelőre nem látszik a hatása az alapkamatemelésnek. Ezt azzal magyarázta, hogy az infláció magasabb, mint amennyi a kamat. „Az MNB rá fog kényszerülni egy minimum 300–500 bázispontos emelésre, hogy tényleg pozitív legyen a reálkamat. Ha eljutunk idáig, akkor a hitelezés vissza fog esni, és el fognak kezdeni kivárni a gazdasági szereplők. Ez pedig már tényleg a recesszió előszobája” – tette hozzá.
Az adószakértő elmondása szerint a piacok jól látják, hogy a magyar sérülékenység megint nagyon magas. „Úgy tűnik, megint ugyanabba a folyóba lépünk, amit már sokszor megéltem: kezd egyre magasabb lenni a folyó fizetési mérleg hiánya, elkezdett beindulni az infláció, zuhan a forint” – mondta. Hozzátette, hogy szerinte 2007–2008-ban tulajdonképpen ugyanebben a helyzetben voltunk. „Szerettem volna azt hinni, hogy nem kell megint elővenni a klasszikus tankönyveket, hogy ilyenkor mi jön” – fogalmazott.
A korábbi időszakokban ilyenkor jött az IMF. Ezt most sem zárnám ki
– hangsúlyozta László Csaba.
(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)