Egyre több nyugdíjas látja pesszimistán a nyugdíjkorhatár változását – derült ki egy friss felmérésből. Sokan gondolják úgy, hogy 70 évre tolódik ki a nyugdíjkorhatár, valamint nőtt azok száma is, akik nem akarnak a korhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Eközben rohamosan értéktelenedik az infláció miatt a nyugdíj Magyarországon. Míg az infláció több mint 13 százalék, addig a nyugdíjak csupán 8,9 százalékkal nőttek.
Kedvezőtlenebbé váltak a nyugdíjkilátások – derült ki a 30–59 évesek körében készült friss felmérésből. A nyugdíjkorhatárt átlagosan 69 évre teszik, a küszöb a 70 éves szint a várakozásokat nézve. Az elmúlt egy év alatt pedig 21 százalékról 27 százalékra nőtt azoknak az aránya, akik úgy látják, a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak.
A K&H reprezentatív felmérése alapján borúsabban látják a nyugdíjaskori helyzetüket a magyarok. A résztvevők átlagban 69 évre várják a rájuk vonatkozó nyugdíjkorhatárt, ez megegyezik az utóbbi évek értékével.
Ugyanakkor fontos változás, hogy míg 2019-ben és 2020-ban 65 év volt a leggyakrabban említett korhatár, addig 2021-ben és 2022-ben számszerűleg már többen említették a 70 évet
– mondta a kutatásról Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák üzletágának vezetője. Hozzátette:
Lényeges az is, hogy a különböző korosztályba tartozók eltérően látják a jövőjüket. Míg az ötvenes korosztály legnagyobb része – 43 százaléka – 65 éves nyugdíjkorhatárra számít, addig a harmincasok és negyvenesek körében már most a 70 évet említették a leggyakrabban.
A válaszadók elárulták azt is, hogy valójában mikor terveznek nyugdíjba vonulni. Mint kiderült, a többség – a megkérdezettek 61 százaléka – akkor tervezi a nyugdíjba vonulást, amikor erre a törvényi keretek lehetőséget adnak. Ez a korábbi évekhez képest több: 2019, 2020 és 2021 második negyedévében 66-70 százalékuk számított erre. Idén 11 százalékos volt azoknak az aránya, akik úgy vélik, hogy már a nyugdíjkorhatár elérése előtt pihenésre válthatnak. Az előző három évben ők szintén többen voltak, akkor 12-14 százalékos volt az arányuk.
A mostani kutatás végeredménye szerint 27 százalék mondható pesszimistának:
ők azt várják, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgozni fognak. Ez az arány magasabb az előző évek 20 százalék körüli szintjéhez képest. Székely Pálma szerint összességében enyhe pesszimizmus rajzolódik ki a ténylegesen tervezett nyugdíjba vonulásra vonatkozóan. Mint mondta, ebben az is szerepet játszik, hogy a mostani bizonytalan, egyben kedvezőtlen gazdasági környezetben sokan pesszimistábban látják a jövőt.
Rendkívüli nyugdíjemelésre lenne szükség Magyarországon, és a nyugdíjprémiumot a legszegényebb 300 ezer nyugdíjas között kellene elosztani – nyilatkozta Farkas András nyugdíjszakértő a Millásreggeli műsorában.
A szakértő többek között kiemelte, hogy húsz éve nem volt ilyen magas (13,8 százalék) a nyugdíjinfláció, ám a nyugdíjak csupán 8,9 százalékkal nőttek. Farkas András úgy véli, ennek még nincs vége, ugyanis az infláció szeptemberben fog a leginkább beindulni, ami további 3 százalékos inflációt jelenthet. Hangsúlyozta: emiatt egyes nyugdíjasháztartások kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, és az is lehet, hogy többen arra kényszerülnek, hogy segítséget kérjenek a rezsiköltségek kifizetéséhez.