Komplex villamoshálózati beruházásokat valósít meg az OPUS TITÁSZ Zrt. A 2030-ra tervezett, beépített naperőművi kapacitás hálózatra csatlakoztatása jelentős bővítést igényel mind az átviteli, mind az elosztói hálózatokon.
A napelemes rendszerek integrációját biztosító hálózatbővítés költségeinek 50 százalékát a társaság fedezi, további 50 százalékát pályázati forrásból finanszírozzák. Magyarországon is egyre nagyobb szerepük van a napenergia-alapú rendszereknek.
Az OPUS TITÁSZ a Széchenyi Terv Plusz keretében meghirdetett, Magyarország helyreállítási és ellenálló képességi tervének elfogadásáig a Helyreállítási Alapból előfinanszírozott pályázati konstrukció felhívására komplex hálózatfejlesztési projekttervet nyújtott be. A tervezett beruházások alapot biztosítanak a növekvő villamos energia fogyasztói és az időjárásfüggő termelői igények minél hatékonyabb kiszolgálására.
A vállalat pályázati anyagának elbírálása alapján 13,3 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásban részesül, ez a tervezett beruházás 50 százaléka. a további 13,3 milliárd forintot az OPUS TITÁSZ biztosítja.
A társaság a finanszírozást a többi között Debrecen és Nyíregyháza környéki beruházásokra, az északnyugati gazdasági övezet hálózatbővítésére, a debreceni agrár-ipari parkhoz tartozó 132/22 kV-os alállomás létesítésére és hálózatba illesztésére, valamint a Mavir Buj állomás hálózatba illesztésére fordítja.
A fejlesztések célja emellett, hogy a településeken a korszerű hálózati infrastruktúra lehetőséget biztosítson a lakossági naperőművek telepítésére. A beruházások tervezett üteme 2026 áprilisában zárul. A projektben vállalt összesített kapacitásbővítés 261 megawatt (MW).
„A kivitelezés során is kiemelt figyelmet fordítanak a természetvédelmi és a minőségszabályozási szempontokra” – fejtette ki a közlemény szerint Torda Balázs, az OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója.
A cég hálózatfejlesztési ütemtervei alapján a társaság által árammal ellátott csaknem 400 település több mint felénél, mintegy 224 településen kis- és középfeszültségű hálózatbővítési, transzformátorcserék, alállomás és nagyfeszültségű vezetéklétesítési projektek valósultak meg az elmúlt két évben, az ellátási terület északkelet-magyarországi régiójában.
A fejlesztések révén a magyar villamosenergia-termelés szén-dioxid-kibocsátása csökkenthető, közelebb kerülve a klímapolitikai és fenntarthatósági célokhoz, az energiahatékonyság magasabb fokához, valamint a megújuló termelés növelésének lehetőségével az energiafüggetlenség biztosításához – áll a közleményben.