Norvégia szuverén vagyonalapja, amely a világ legnagyobbja, rekord veszteséget, 1,68 billió norvég koronás (174 milliárd dollárt) mínuszt volt kénytelen elkönyvelni 2022 első félévében, mivel a részvényeket és kötvényeket a globális recessziós félelmek és a féktelen árinfláció sújtotta. A 26 éve létrehozott vagyonalap főként a norvég partok melletti tengeri olaj- földgázkitermelésből származó bevételeket fekteti be, világszerte több mint 9300 vállalatban rendelkezik részesedéssel, és a tőzsdén jegyzett részvények 1,3 százalékát birtokolja. Az 1,3 billió dolláros értéke gyakorlatilag Mexikó gazdaságának felel meg, ami egyes értékelések szerint a világ 16. legnagyobb gazdasága. Ugyan az alap január és július között 14,4 százalékos hozamveszteséget szenvedett el, azonban ez az eredmény még így is 1,14 százalékponttal meghaladta a referenciaindex hozamát. Egyébként ez volt az vagyon alap történetének legnagyobb fél év alatti vesztesége. 

A piacot az emelkedő kamatlábak, a magas infláció és az európai háború jellemezte, de ez bőven azon belül van, amire számítani lehetett – mondta Nicolai Tangen, az alapot működtető Norges Bank Investment Management vezérigazgatója a Reuters által idézett közlemény szerint. Tangen, aki tavaly az alap történetének második legnagyobb nyereségét szállította, többször is figyelmeztetett arra, hogy gyenge piacok várnak ránk 2022-ben, és hogy az alap, amely csak kis mértékben térhet el az irányadó indexektől, így szintén visszaesik. 

A veszteség elsősorban a technológiai szektor részvényeinek mintegy 28 százalékos első féléves értékvesztéséből adódott, igaz, ezek egy részét azóta ledolgozták, azonban az első félévben minden olyan szektorban negatív hozamok voltak, amelyekben volt befektetésük. Az egyetlen kivétel az energia, amelynél a 13 százalékos hozamnövekedés egyértelműen az orosz-ukrán háború hatására megugró árak eredménye. A legnagyobbat, mintegy 38 milliárd koronával a Facebook-tulajdonos Meta részvények mélyrepülésén bukott a norvég vagyonalap, ezt követte az Amazon 35 milliárdos, valamint az Apple 30 milliárd koronás értékvesztése. 

A központi bankok idén agresszívan emelték a kamatlábakat az infláció leküzdése érdekében, ami a hitelfelvételi költségek növekedéséhez és a vállalatok haszonkulcsának csökkenéséhez vezetett. A technológiai súlyú Nasdaq Composite (.IXIC) és a szélesebb értelemben vett S&P 500 index a pénzügyi válság óta a legnagyobb januári-júniusi csökkenést szenvedte el, míg az amerikai és az európai államkötvénypiacok évtizedek óta a legrosszabb évkezdetet produkálták. 

Június végén az alap 68,5 százaléka volt részvényekbe befektetve, 28,3 százaléka kötvényekben, 3,0 százaléka tőzsdén nem jegyzett ingatlanokban, 0,1 százaléka pedig tőzsdén nem jegyzett megújuló energia-infrastruktúrában.

Az alap legnagyobb százalékos veszteségét egyébként 2008-ban szenvedte el, amikor a globális pénzügyi válság miatt az egész évre vetítve 23 százalékkal csökkent az alap értéke, bár akkoriban az alap mérete jóval kisebb volt, és a teljes veszteség 633 milliárd koronát tett ki.

(Borítókép: Odin Jaeger / Bloomberg / Getty Images)