Az ESG keretrendszer (angol eredetiben Environment, Social és Governance) eligazítást nyújt a befektetési döntés előtt arról, milyen szempontokat tart igazán fontosnak az adott társaság. Segítségével a pénz- és tőkepiaci szereplők a fenntarthatóság szempontjából objektíven ítélhetik meg a vállalatok tevékenységét, és a rövid távú gondolkodásmódot felválthatja az újfajta, hosszabb távú és etikus profitmaximalizálás.

Megfigyelhető, hogy a befektetők fokozatosan csökkentik kitettségüket az ESG-elveknek nem vagy kevésbé megfelelő szektorokban – például a fegyvergyártás, alkoholtermék-árusítás, szerencsejáték vagy a dohányipar –, míg egy ezzel ellentétes folyamat eredményeként egyes napelemes vállalkozásokat ESG-szempontok alapján több tízéves olajvállalatoknál is magasabbra értékeltek.

Az ESG-szempontok a magántőkealapok befektetéseire is hatást gyakorolnak. Számos magántőkealap keresi az olyan lehetőségeket, ahol a hozam mellett ESG-szempontból is kedvezően hozzá lehet járulni a környezetvédelem, a társadalom vagy a vállalatirányítás jobbításához.

Legyen szó befektetőkről vagy befektetést kereső társaságokról, egyre komolyabb jelentőséggel bír az ESG-szempontok értékelése. Egy jogi átvilágítás lefolytatása, valamint egy vállalat és eszközeinek értékelése során elsődleges helyen kell szerepelnie a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételi és jogi kötelezettségek ellenőrzésének. Az ESG-követelmények záros határidőn belül szigorú jogi kötelezettségként fognak megjelenni a meghatározó piaci szereplőknél, így jelentős veszteséget okozhat, ha egy nem elég körültekintően kiválasztott befektetés után derül ki, hogy a társaság nem fenntartható szempontok szerint működik

– hangsúlyozta dr. Orosz Dániel, a Baker McKenzie budapesti irodájának szenior ügyvédje.

Megindult egy folyamat, amelynek eredményeképpen jól látszik, hogy az ESG-vel összefüggő közzétételi kötelezettségek teljesítésének értékelése egy felvásárlást megelőzően egyre komolyabb jelentőséggel bírhat, kifejezetten akkor, ha egy társaság nem transzparens a fenntarthatósági adatait illetően.

Az uniós jogalkotás hatására a pénzügyi, jogi és audit tanácsadók kiemelt szereppel bírnak az ESG-szempontok ellenőrzésénél is, mivel az akvizíciót megelőző átvilágítási eljárás során a céltársaság eszköz- és szerződéses állománya, vállalatirányítási struktúrája, hatósági engedélyei és egyéb pozíciói vizsgálata alapján a tranzakció létrejöttét megelőzően észlelni tudják, ha „greenwashing” történik, vagyis ha a céltársaság jobb színben igyekszik feltüntetni magát, mint ami a tényleges helyzet.

Az Európai Unió két jogszabállyal – az úgynevezett Taxonómia- és SFDR-rendelettel – komoly lépéseket tett afelé, hogy az ESG-szemlélet előtérbe kerüljön a befektetési döntések meghozatala során. A rendelet értelmében akkor beszélhetünk környezeti szempontból fenntartható befektetésről, ha az lényegesen hozzájárul egy vagy több környezeti célkitűzéshez – például az éghajlatváltozás mérséklése vagy a hozzájárulás az erőforrások fenntartható használatához –, miközben nem sért jelentősen egyetlen környezeti célkitűzést sem. Feltétel továbbá, hogy a gazdasági tevékenységet a rendeletben megállapított minimális biztosítékokkal összhangban végezzék, illetve a tevékenység megfeleljen a bizottság által megállapított technikai vizsgálati kritériumoknak.

Ha egy befektetés környezeti, társadalmi célokat mozdít elő, és a vállalkozás helyes vállalatirányítási gyakorlatot követ, a magántőkealap köteles információt közzétenni az említett jellemzők megvalósulásáról.

Ha a magántőkealap által megvalósított befektetés nemcsak előmozdítja, hanem kifejezetten célkitűzésként is határozza meg a fenntartható befektetést, úgy egy indexet kell kijelölni referenciamutatónak, és a magántőkealap köteles közzétenni, hogy a kijelölt index miként igazodik a fenntartható befektetéshez. Emellett közzé kell tennie a magyarázatát arra vonatkozóan is, hogy az említett célkitűzéshez igazított kijelölt index miért és mennyiben tér el egy általános piaci indextől.

Ha a magántőkealap környezeti szempontból fenntartható befektetést valósít meg, akkor meg kell jelölnie, hogy a befektetés a rendeletben meghatározott melyik környezeti célkitűzéshez járul hozzá. Emellett arról is tájékoztatást kell adnia, hogy a magántőkealap forrásai milyen módon és mértékben szerepelnek környezeti szempontból fenntarthatónak minősülő gazdasági tevékenységekben.

Magyarországon a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) kategorizálja a befektetési alapokat ESG-szempontok szerint. Ennek célja, hogy a befektetők meg tudják különböztetni a környezeti, társadalmi jellemzőket előmozdító alapokat azoktól, amelyek célként is határozzák meg a fenntartható befektetéseket.