Várható volt, hogy a tőzsdék és az európai energiabiztonság, ennek nyomán pedig a kontinens legerősebb, ám leginkább az orosz földgáznak kitett gazdasága (Németország) recesszióba zuhanása miatt aggódó befektetők nem reagálnak majd jól a Gazprom pénteki, majdhogynem tőzsdezárásra időzített bejelentésére.
Amint azt az Index is megírta: az orosz vállalat karbantartás miatt augusztus végén 3 napra leállítja még annak a kevés földgáznak a továbbítását is, amit mostanság engedett az Északi Áramlat 1-es vezetéken. A teljes, napi 167 millió köbméteres kapacitás 20 százaléka felfüggesztésének hírére már pénteken is jelentősen megugrott a földgáz spotpiaci ára a londoni ICE gáztőzsdén, a feketeleves azonban a hétfői tőzsdenyitás után jött mindazok számára, akik napi áron kénytelenek energiát vásárolni, vagy – mint amennyire a KSH külkereskedelmi statisztikákból kiolvasható – a tőzsdei árhoz kötött árazással kötöttek hosszú távú gázvásárlási szerződést.
Az irányadó holland TTF gáztőzsdén ugyanis reggel óta folyamatosan emelkedik a földgáz legközelebbi lejáratra szóló ára, kora délután már több mint 21 százalékkal került többe, mint a pénteki záróár. A holland fronthavi kontraktus, az európai referenciaárfolyam 17 százalékkal volt magasabb, 286,06 euró/megawattóra árfolyamon állt 15:22-kor Amszterdamban. Pénteken már az ötödik egymást követő héten emelkedett, ami a leghosszabb emelkedés az idén. Hétfőn a brit megfelelője 23 százalékkal emelkedett. Napközben elérte a 3000 dollárt az 1000 köbméterre számolt ár. Ez a Bloomberg szerint a szokásos nyári átlagár tizenötszöröse.
Ennek nyomán a kontinens árampiacán az irányadó német áramár is elszállt, és először emelkedett 700 euró/megawattóra fölé. A Bloomberg gyűjtése szerint a német referencia-árfolyam egy évre előre 27 százalékkal, megawattóránként 710 eurós rekordszintre emelkedett, míg a francia kontraktus 16 százalékkal 840 euróra ugrott. A szén határidős jegyzései szintén soha nem látott magasságokba emelkedtek.
A német árak elszállása Magyarország számára is különösen fájdalmas, mivel jelenleg a Paksi Atomerőmű is fél kapacitással működik karbantartás miatt, ezért erősen importra szorul a magyar árampiac, amelynél a német árak az irányadók.
Az importigényünket az általában olcsó balkáni vízierőművek által előállított árammal szoktunk pótolni, azonban most az aszály miatt ez sem opció. A még üzemelő francia atomerőművek – sok ugyanis karbantartás miatt kisebb kapacitással megy –áramtermelését is erősen visszafogja az aszály miatt alacsony folyami vízállás, tekintve, hogy ott is ezzel oldják meg a reaktorok hűtését, ezért az egész európai árampiac nagyon feszített. A Portfolio szerint a magyar áramtőzsdén, a HUPX-en a másnapi zsinóráram ára is történelmi rekordot döntött, elérve a 616,7 eurós megawattóránkénti árat.
Az európai hatóságok, kormányok többször felvetették az orosz szállítások teljes leállításának lehetőségét, mivel a Kreml megtorolja az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciókat. Legutóbb, épp ma, az észt kormány vetette fel az orosz energiára kivetett újabb embargó szükségességét. Ezt azonban már korábban is több uniós tagállam élesen ellenezte, mivel technikailag és fizikailag is megoldhatatlan számukra még a tél beállta előtt az orosz energiahordozók kiváltása más beszerzési forrásokból.
A Gazprom bejelentéséről az európai politikusok többsége azt gondolja, hogy nem technikai, hanem politikai indíttatású. Sokan kételkednek abban is, hogy valóban újraindítja-e a gázszállítást az orosz vállalat. Ahogyan az is számos politikust és vállalatvezetőt aggaszt, hogy bár a cég bejelentése szerint az újraindulás után ismét 20 százalékos kapacitással működik majd a vezeték, kétségesnek látják, hogy ez elegendő-e az EU által kitűzött cél eléréséhez, miszerint a tél beállta előtt 80 százalékos szintre kell feltölteni az uniós gáztárolókat. Az ellátásbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak és a megugró tőzsdei árak hatalmas terhet jelentenek Európa gazdasága számára.
A katasztrófa már bekövetkezett, szerintem a fő kérdés az, hogy az EU vezetői mikor ébrednek fel
– mondta Thierry Bros, a párizsi Sciences Po nemzetközi energetikai professzora a hírügynökségnek.
(Borítókép: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)