„Legyen világos: a békés célokat szolgáló nukleáris létesítmények elleni fegyveres támadás és az ezzel való fenyegetés az Egyesült Nemzetek Alapokmányában és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség Alapokmányában rögzített alapelvekbe ütközik. Ez – történjen bárhol – nem elfogadható” – ezzel a felütéssel kezdi elemzését Aszódi Attila, a volt paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos, aki most a zaporizzsjai atomerőmű környékén történt orosz–ukrán háború eseményeit vizsgálta. A létesítmény hat reaktora közül jelenleg csak kettő működik.

Egyértelmű, hogy teljesen függetlenül attól, hogy melyik fél követi el ezeket az eseményeket, a nukleáris szakma alapvető szabályait sérti. Azon túl, hogy egy robbanás beláthatatlan következményekkel járna, már maga egy ilyen katonai művelet is jelentősen növeli az ott dolgozó emberek hibázási lehetőségét.

Aszódi Attila elemzésében felhívja arra figyelmet, hogy „az atomerőműveket számos külső és belső veszélyeztető tényezőre méretezik” – az atomerőművek építése során talán az egyik legmagasabb biztonsági előírásokat kell teljesíteni, ami egy építkezés során felmerülhet. Ám ezek az előírások nem úgy készültek, hogy végül ezekben a létesítményekben nagy mennyiségű lőszert fognak tárolni, vagy esetleg lőni fogják:

A zaporizzsjai atomerőműben mára olyan helyzet jött létre, amire egészen biztosan nem térnek ki a létesítmény engedélyei

– mondja Aszódi Attila, aki külön kiemeli, hogy a nemzetközi atomenergiával kapcsolatos biztonsági elvek egyértelműen rögzítik, hogy az elsődleges biztonsági célkitűzés az emberek és a környezet megóvása a radioaktivitás káros hatásaitól: a nukleáris biztonság minden más szempont felett áll.

5 pont, ami megoldaná a helyzetet

Aszódi Attila véleménye szerint az alábbi lépéseket kellene most megtenni, hogy a jelen helyzetben műszaki, nukleáris biztonsági szempontok érvényesüljenek:

• Ha a harcban álló felek úgy látják, hogy nem kizárható egy harci cselekmény a zaporizzsjai atomerőműnél, akkor az összes reaktort haladéktalanul le kell állítani – már ez a lépés nagyságrenddel csökkenti a reaktorokban lévő kibocsátható radioaktivitás mennyiségét.
• Az ukrán hatóságnak vissza kell vonnia vagy fel kell függesztenie mind a hat blokk üzemeltetési engedélyét. Tekintettel a nagy mennyiségű robbanóanyagra és tüzérségi eszközre, amire a blokkokat biztosan nem méretezték.
• A létesítmény ukrán üzemeltetői nem külső befolyástól mentesen végzik tevékenységüket, hiszen orosz katonák és a Roszatom műszaki személyzete is tevékenykedik az erőműben, így a szervezeti feltételei nem teljesülnek. Normál esetben egy nukleáris létesítmény irányítási rendszerének átalakításához biztonsági elemzés és hatósági engedélyezés kell. Ha ez itt nem történt meg, a létesítmény az üzemeltetési engedélyében rögzített feltételeken kívüli állapotban működik, így a blokkokat le kellene állítani.
• Szükség van a zaporizzsjai atomerőmű rendkívüli stressztesztjére. A blokkokat felelősen csak akkor szabad visszaindítani, ha a blokkok stressztesztje sikeresen lezárult.
• A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakértői missziójának mihamarabbi fogadása fontos, nagyban növelné a transzparenciát, és segítené a helyzet pontos felmérését, de önmagában nem pótolná a fenti lépéseket.

A fenti intézkedésekkel Aszódi Attila szerint biztosítani lehetne, hogy a kockázatok az „elfogadható szintre csökkenjenek”. Természetesen haladéktalanul el kell távolítani onnan a tüzérségi eszközöket és robbanóanyagokat.

A pánik ezt a helyzetet nem oldja meg

Aszódi Attila megnyugtat mindenkit azzal kapcsolatban, hogy „a csernobili típusú és csernobili nagyságú baleset a zaporizzsjai atomerőműben fizikai és technológiai okokból nem tud létrejönni”. Kiemelte, hogy az ilyen nagyságú balesettel való fenyegetés minden bizonnyal az európai lakosság és a politikai döntéshozók hergelését célozza,

Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban talán egy kicsit megnyugtatta a kérdéssel kapcsolatban az embereket. Emmanuel Macronnal folytatott beszélgetése során leszögezte, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló atomerőmű lövöldözése, amelyet Kijevnek tulajdonított, óriási katasztrófához vezethet. Moszkva és Kijev egymást vádolja Európa legnagyobb atomerőművének ágyúzásával, amit márciusban foglalt el Oroszország, de továbbra is ukrán technikusok működtetnek.

Majd Putyin és Macron egyetértett abban, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) küldöttségét minél hamarabb az erőműbe kell küldeni. Putyin megerősítette, hogy Oroszország kész együttműködni a NAÜ ellenőreivel.

(Borítókép:  Az orosz hadsereg által szervezett mariupoli sajtóút során készült kép a zaporizzsjai atomerőműről a délkelet-ukrajnai Enerhodarban 2022. május 1-jén.  Fotó:  MTI / EPA / Szergej Ilnyickij)