A közelmúlt egyik meghatározó eseménye volt a magyar kormány és a Ryanair közötti szóváltás. Mára azonban egyértelműen az látszik, hogy ez nem egy különleges adónem, sőt, számos európai kormány is bevezette ezt az intézkedést.
A vita akkor robbant ki, amikor a kormány bejelentette, hogy július 1-től az ágazatra pluszadóterhet tesz. Ez volt az extraprofitadó, amely számos más ágazatot is érintett – olyanokat, mint az energiaszektor, a gyógyszerforgalmazók, a hírközlési szolgáltatók, a pénzügyi és a légi közlekedési szektor.
A légi közlekedési szektort úgy érintette, hogy minden Magyarországról induló utas után fizetendő (európai célállomás esetén 3900, Európán kívüli desztináció esetén 9750 forintnyi) adóterhet a gépek földi kiszolgálását végző cégek fizetik be. Ezek a cégek azonban a a megnövekedett terheiket a piacgazdaságnak megfelelően áthárítják a partnereikre. Így a költséget végső soron a légitársaságok kénytelenek megfizetni.
Hogy mennyire tapasztalható az iparágban „extraprofit”, arra a Mandiner korábban már rámutatott: a légitársaságokat rendkívül súlyosan érintette a koronavírus-járvány, hiszen annak hatására az országokat gyakorlatilag teljes mértékben lezárták a kormányok, ez pedig azt jelentette, hogy nem volt légi forgalom se. A korlátozások hatására a légi közlekedés világszinten is nagyon nehezen lendült vissza. Míg a koronavírus-járvány előtt elképesztő ütemű bővülés zajlott, az elmúlt bő két évben több légitársaság is csődbe ment.
Tehát nemhogy „extra”, de profit se nagyon volt.
Azonban mostanában érkeznek bizakodásra okot adó adatok, amelyek az idei év első negyedévére vonatkoznak. A nyári utazási kedv pedig a legtöbb helyen már megközelíti a rekordévnek számító 2019-es szintet. Ennek pedig az lett a hatása, hogy lassan általános gyakorlattá válik az európai kormányoknál, hogy a repülést érintő különadókat vezetnek be: a kontinens kormányainak több mint fele már bevezette ezt az adónemet a légitársaságokra.
Ezt követően pedig egy korábban soha nem látott jelenet söpört végig a magyar médiában. Michael O’Leary, a Ryanair vezetője nyíltan idiótának és ostobának nevezte Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert. A miniszter a viszontválaszában
sokkal több tiszteletet követelt meg.
A kommunikációs háború alatt a Ryanair azonnal megemelte a budapesti jegyárakat. A kormány pedig bejelentette, hogy nem engedi, hogy a fogyasztókra hárítsák át a terhet. De ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen a Ryanair ráadásul visszamenőleg azoknak az utasoktól is beszedte a pénzt, akik még az új adó bejelentése előtt vásároltak jegyet.
Nagy Márton ennek megfelelően fogyasztóvédelmi vizsgálatot kezdeményezett a Ryanair árképzési politikája miatt. A fogyasztóvédelmi hatóság pedig jogsértést állapított meg. A bejelentéskor Varga Judit igazságügyi miniszter kiemelte: a tisztességtelen gyakorlat megtévesztette a fogyasztókat, így 300 millió forint megfizetésére kötelezték. Természetesen a Ryanair fellebbezett a döntés ellen, és készek uniós szintre is elvinni az ügyet. Emellett a légitársaság bejelentette, hogy októbertől felfüggeszti nyolc budapesti járatát, máshol pedig csökkenti a heti járatszámot.
(Borítókép: Michael Ciaglo / Getty Images)